Kiszámolták, milyen eredményeket hozhat az uniós helyreállítási alap Magyarország számára

Az Európai Bizottság elemzése szerint az uniós helyreállítási alap (RRF) keretében megvalósuló beruházások és reformok jelentős mértékben járulhatnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A számítások alapján évente összesen több mint 100 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátás takarítható meg az Európai Unióban.

Az uniós helyreállítási alapból finanszírozott beruházások évente mintegy 54 millió tonna, míg a kapcsolódó reformintézkedések további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményezhetnek az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság elemzéséből, amelyet a Portfolio ismertetett.

A megállapítások Magyarország szempontjából is figyelemre méltók, hiszen képet adnak arról, milyen gazdasági és környezeti hatásokkal járhatnak a helyreállítási alapból érkező források. Az ország nemzeti programjában a bizottsági kimutatás szerint 7,2 milliárd euró jut olyan fejlesztésekre, amelyek közvetlenül a kibocsátások mérséklését szolgálják.

Az Európai Bizottság adatai alapján az RRF keretében elkülönített, összesen 309 milliárd eurós klímacélú beruházási csomag 35 százalékát energiahatékonysági fejlesztésekre fordítják. A fenntartható közlekedési projektek a keret 28 százalékát teszik ki, míg a megújuló energiaforrások támogatására a források 20 százaléka jut.

A tagállamok közül Olaszország rendelkezik a legnagyobb klímavédelmi beruházási kerettel, összesen 85,4 milliárd euróval. A második helyen Spanyolország áll 75,4 milliárd euróval, míg a harmadik legnagyobb összeget Lengyelország használhatja fel, 32,9 milliárd euró értékben.

A rangsorban ezt követi Franciaország 21,8 milliárd euróval, Németország 16,6 milliárddal, Románia 14,8 milliárddal, Görögország 12,1 milliárddal, valamint Portugália 11,2 milliárd euróval.
Magyarország a 7,2 milliárd eurós klímavédelmi keretével megelőzi többek között Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát, ugyanakkor jelentősen elmarad a legnagyobb déli és közép-európai kedvezményezettek forrásaitól. Az elemzés szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló összeg így is érdemi szerepet játszhat az energiahatékonyság javításában, a zöldenergia-termelés bővítésében és a fenntartható közlekedési beruházások megvalósításában.

Fotó:Facebook/European Commission