Ráült a Századvég a 2024-es ifjúságkutatás adatbázisára

A tudomány mellett a politika is profitálhatna a 2024-es, nagy mintán elvégzett ifjúságkutatás adatbázisából. Az új oktatási kormányzat az adatvezérelt döntés-előkészítés és döntéshozatal híve, csak az adatbázist ők sem ismerik. Az ugyanis a Századvég Alapítványnál van. Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik, de nem kapkodja el a munkát. 

Közel két évvel a 2024-es nagymintás ifjúságkutatás adatfelvétele után sem hozták nyilvánosságra a kutatás teljes adatbázisát, és a teljes elemzés sem készült el. Az ügyben korábban közel háromszáz kutató és ifjúságügyi szakember kérte a kormánytól az adatok közzétételét, a kormányváltás után pedig az újonnan létrejött Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz is közérdekűadat-igénylést nyújtottak be. 

A tárca válaszában azt közölte, hogy „a nagymintás ifjúságkutatás 2024-es teljes adatbázisa a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány birtokában van”, ezért azt nem tudják kiadni. Az állam tehát nem kapta meg azt, amiért fizetett. 

A nagymintás ifjúságkutatásokat 2000 és 2016 között négyévente végezték el, az adatbázisok pedig szabadon hozzáférhetők voltak a kutatók számára. Nagy Ádám egyetemi tanár, tanulás- és ifjúságkutató szerint 2016 után fokozatosan szűkült a hozzáférés, 2020-ban pedig egyes eredmények szerinte hiányosan vagy félrevezető módon jelentek meg. A 2024-es kutatás esetében pedig a teljes adatbázis máig nem nyilvános.

A kutató tavaly novemberben még a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kérte ki az adatokat közérdekűadat-igénylésben, de kérelmét arra hivatkozva elutasították, hogy az adatbázis döntés-előkészítő anyagnak minősül. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál kezdeményezett vizsgálatot, ami ugyan hivatalosan 60 nap alatt lezárulhatna, de már nyolc hónapja tart. Az új minisztériumhoz benyújtott adatigénylésre már más válasz érkezett. Az ifjúságkutató a kérdőívet megkapta, de magát az adatbázist nem.

Miért fontos az ifjúságkutatás?

A nagymintás ifjúságkutatás a magyar fiatalok élethelyzetét vizsgálja a többi közt az oktatás, a munkaerőpiac, a családalapítás, a gazdasági helyzet, a fogyasztás, a digitális világ és a társadalmi problémák területén.

Nagy Ádám a Kontrollnak adott válaszában kiemelte, hogy ezek az adatok nemcsak tudományos szempontból fontosak, hanem a szakpolitikai döntések megalapozásában is szerepet játszhatnának.

„A kutatások arra is szolgálnak, hogy a döntéshozók számára feltárják, hogy mi az, amin változtatni kell, mi az, amiben közbe kell lépnie a politikának. A gyakorlatban viszont azon kívül, hogy ezek az adatok felkerültek a polcra, kevésbé tettek vele bármit is. Ezen kívül alapvetően fontos, hogy többet tudjunk arról a társadalmi környezetről, ami körbevesz minket.”

Korábbi kutatások alapján például kimutatható volt, hogy egyre több fiatal nem szeretne továbbtanulni, illetve hogy kapcsolat van a külföldre költözési szándék és a kilátástalanság érzése között. A felmérések a gyermekvállalási tervekről is rendszeresen szolgáltattak adatokat, amik alapján szakpolitikai beavatkozásokat lehetne tervezni.

A kutató egy korábbi példát említett arra, hogy az ifjúságkutatás eredményei hogyan jelenhetnek meg a kormányzati döntésekben. A 2016-os adatfelvételben jelentős különbség mutatkozott azok aránya között, akik állításuk szerint beszélnek idegen nyelvet, és akik rendelkeznek nyelvvizsgával. Ennek nyomán vezették be az első sikeres nyelvvizsga díjának állami visszatérítését.

Kisebb lett a minta

A korábbi kutatásokban nyolcezer fős mintát használtak, amit kétezres alminták egészítettek ki. A 2024-es kutatást már ötezer fős mintával készítették. Az előző kutatásokban a 15-29 közötti korosztályt vizsgálták, de a felnőttkor és a családról való leválás kitolódása miatt a korhatárt felvitték 34 évre. ía kutató szerint, bár a kisebb minta valamivel nagyobb hibahatárt jelent, továbbra is alkalmas a főbb trendek kimutatására.

A teljes kutatás még mindig nem készült el

Miközben a Századvég tavasszal közzétette a kutatás gyorsjelentését, a teljes elemzés továbbra sem jelent meg. Az időközben létrejött Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, ahol az adatalapú döntéshozatal prioritás, hamarosan a következő adatfelvétel előkészítésével kellene foglalkoznia, hiszen a következő nagymintás ifjúságkutatás várhatóan másfél éven belül elkezdődik. 

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal az Orbán-kormány 2023-ban egy 2026-ig szóló, közel 24 milliárd forint összértékű keretszerződést kötött, nsok egyéb mellett nagymintás kutatások elvégésére. A 2024-es ifjúságkutatás minden bizonnyal ennek a keretszerződésnek a kontójára készült.   

Fotó: Envato.com