Magyar Péter: aki a jelenlegi helyzetben konteókat terjeszt, nem a hazáját szolgálja

Közel három órán át tartott az ideiglenes köztársasági elnök, a miniszterelnök és a parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása a hőség és az aszály okozta energiakrízis ügyében. Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter is konstruktívnak nevezte a találkozót. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a napirend előtti parlamenti körnél hasznosabb volt a mostani megbeszélés.  

Az atomerőmű leállítása

Az atomerőművet mindaddig üzemben tartják, amíg biztonságosan megtehető. Minél kevesebb idő telik el ugyanis a leállítás és az újraindítás között, annál nagyobb az esélye annak, hogy az újraindításhoz nem kell külső forrásból áramot beszerezni. Ha az erőmű valamennyi blokkja kihűlt, az újraindítás napokig eltart, ellenkező esetben a folyamat gyorsabb. 

Az erőműben a négy blokkból már csak egy működik, az is félgőzzel, napi termelése 230 MW. A miniszterelnök arra számít, hogy legfeljebb 2-3 napig „ketyeghet el” az utolsó blokk, utána elkerülhetetlenné válik a teljes leállás. A 2-3 napnyi időnyereség annak köszönhető, hogy a szivattyúk nagy részének kikapcsolásával a hűtőcsatorna vízszintje átmenetileg megemelkedett, de ez a víztöbblet előbb-utóbb elfogy.   

Az újraindítás feltétele, hogy a Duna vízszintje tartósan emelkedjen, ehhez pedig a felső vízgyűjtő területen (Németország, Ausztria) csapadékra van szükség. A hosszú távú meteorológiai és főként a vízügyi előrejelzésekben nagy a bizonytalanság. A kormány egy hete, július 27-én kapott először olyan jelzést az atomerőműtől, hogy a Duna az előre jelzettnél gyorsabban apad, de még akkor is csak arról volt szó, hogy több mint 1000 MW termelés eshet ki, teljes leállásról nem. (az erőmű teljes kapacitása 2000 MW)   

Paks2, hűtőtornyok

Magyar Péter megjegyezte: ha a Paks2 beruházásban tervezett két új blokk már üzemelne, valószínűleg elszívná a vizet Paks1 elől. Paks2 hűtéséhez ugyanis szintén a Duna vizét használták volna fel, azaz nem épültek volna hűtőtornyok. A kormányfő megemlítette, hogy korábban Paks1 esetében felvetődött ugyan hűtőtornyok utólagos építése, de ezt a környezetvédelmi lobbi megfúrta. Ha Paks1 megkapja a húszéves üzemidő-hosszabbítást, akkor a hűtőtornyok építését érdemes megfontolni a mostanihoz hasonló esetek megelőzése érdekében, Paks2 esetében ez még inkább igaz.  

Koki Tuzson Bencének 

Magyar Péter szerint több szempontból is félrevezető az 1983-as krízis összehasonlítása a mostanival. Mint mondta, ’83-ban a vízállás eleve magasabb volt 1 méterrel a mostaninál, az erőműben pedig akkor még csak egy blokk üzemelt. A fideszes Tuzson Bence a napokban a ’83-as esetet pozitív példaként állította be, miközben bírálta a mostani kormányt. 

Konteók

A kormányfő a közösségi médiában olvasható összeesküvés-elméletek terjesztőről azt mondta, hogy zavart keltenek, és nem a hazájukat szolgálják. A politikai elitet arra kérte, hogy tartózkodjon az ilyen magatartástól. 

Ezúttal is kitért az egyik leggyakoribb konteóra, ami szerint a németek, az osztrákok és a szlovákok visszatartják a Duna vizét. Újra elmondta, hogy a folyó a felső szakaszokon is apad, az ottani duzzasztóművek pedig áteresztő technológiájúak, azaz nem a víz kivételére és eltárolására készültek. Mint mondta, a magyar kormány képviselője személyesen győződött meg arról, hogy a szomszédos országok nem ügyeskednek a magyarok rovására.    

Köszönet a felelős magatartásért 

Szombaton több mint 400, vasárnap már 700 MW villamosenergiát spórolt meg az ország. Mától ez a mennyiség akár 500 MW-tal is nőhet, azok a cégek ugyanis, amik nem termelnek folyamatosan, a munkahét kezdetével indítják el az önként vállalt takarékossági programjukat. A miniszterelnök megismételte, hogy az önkorlátozás végrehajtását ellenőrizni fogják. 

Import 

A Pakson kiesett áramot elsődlegesen importból pótolják – Magyarország eddig is importált egyébként áramot. Mivel a krízis európai szintű, a piac pedig liberalizált, az importot nem mindig lehet előre lekötni, és az nem is mindig éri meg. Vagyis Magyarország napi áron (spot) is vásárol villamosenergiát. Bár az ellátásbiztonság az elsődleges szempont, az ár is tényező. 

Ha az import megnehezülne, belépnek a termelésbe a készenlétbe helyezett, szénhidrogén-tüzelésű tartalékerőművek, ilyen például a litéri gázturbinás erőmű. Mivel szabadpiacról van szó, az import okozta többletkiadást nehéz megbecsülni. A miniszterelnök itt is elmondta, hogy a kormány fenntartja a rezsicsökkentést, amiből következik, hogy az import többletköltségét nem hárítják át a lakosságra. 

Magyar Péter kitért arra, hogy hétvégén Robert Fico szlovák miniszterelnök segítséget ajánlott Magyarországnak. A kormányfő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia is piaci áron adna el Magyarországnak áramot.  

Abszolút Parlament helyett párbeszéd

A vendéglátó Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök és a miniszterelnök is konstruktívnak nevezte a parlamenti pártok frakcióvezetőivel folytatott tanácskozást. Mindketten kiemelték, hogy krízishelyzetben az cselekszik felelősen, aki kész félretenni a pártpolitikát. A héten az Országgyűlés kényszerszünetet tart, a találkozót Forsthoffer kezdeményezte azért, hogy a parlamenti pártok képviselői tájékoztatást kaphassanak a kormánypárti és ellenzéki választókat egyaránt érintő krízishelyzet kezeléséről.  

Fotó: Facebook