A kormány felbontja a Mészárosékkal kötött húszezer milliárdos autópálya-koncessziót

Felmondja a kormány a 35 évre kötött autópálya-koncessziós szerződést, és büntetőfeljelentést is tesz az ügyben. A kabinet szerint a konstrukció jogellenes, és felmerül a szerződés semmissége is. A döntést a közlekedési tárca több hónapos átvilágítása előzte meg, amely az MKIF-fel kötött valamennyi megállapodást és azok módosításait is vizsgálta.

A kormány befejezte a 35 évre  szóló, több mint 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziós szerződés átvilágítását – jelentette be Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón. Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter ehhez hozzátette, hogy az elmúlt négy hónapban ez volt a tárca legfontosabb feladata, majd sorolni kezdte az átvilágítás során napvilágra került tényeket, és vázolta a kormány lehetőségeit.

A miniszter emlékeztetett, hogy a megkötött koncessziós szerződés értelmében az autópályák kétharmadát adták oda 2022-ben a Mészáros Lőrinc és Szíjj László fémjelezte MKIF-nek 35 évre, egészen 2057-ig, ami 9 teljes parlamenti ciklust jelent.

Az autópálya-koncessziós szerződés teljes futamideje alatt nominálértéken 23 196 milliárd forintot fizetne ki a magyar állam, ami példátlan nagyságrendű közpénzt jelent – tette hozzá Vitézy.

Összehasonlításul: a magyar autópálya-koncessziós szerződés értéke nagyjából nyolcszorosa a második legnagyobb európainak, ami a francia, és világszinten is a három legnagyobb között van. Vitézy szerint épeszű kormány nem ad koncesszióba ilyet így, és olyan nincs, hogy 35 évre előre fix áron szervezik ki azt. Ez a konstrukció egyébként az Európai Bizottság szerint is uniós jogot sért.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a korábbi közlekedési tárca szakmai javaslata szerint legalább hat részre kellett volna bontani a koncessziót a verseny érdekében, ám az Orbán-kormány ennek ellenére egyben szervezte ki 35 évre az egész hálózatot.

2030-ig még közel 2000 milliárdot fizetne az állam

Az autópálya-koncessziós szerződés 2022-es megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam nettó 870 milliárd forintot már kifizetett az üzemeltető magáncégnek, és ha a jelenlegi rendszer változatlanul fennállna, a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég felé a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.

Vitézy ismertette a koncessziós társaság tulajdonosi összetételét is, melynek végén, különféle magántőkealapokon keresztül Mészáros Lőrinc és Szíjj László magánszemélyeket találjuk, 10 és 50 százalékkal, a többi banki befektető.

A 2022-es májusi aláírást követően 2023-ban háromszor is módosították az autópálya-koncessziós szerződést, amellyel közel 50 százalékkal megemelték az anyagi ellentételezést, az orosz-ukrán háborús helyzetre, mint előre nem látható körülményre hivatkozva, holott akkor már hónapok óta zajlott a konfliktus.

 A kormány szerint az autópálya-szerződés jogellenes és felmerül a semmissége, mivel a koncesszorra semmilyen valós pénzügyi vagy működési kockázatot nem hárítottak át, ami alapvető feltétele lenne az uniós jog szerinti koncesszióknak.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az autópálya-koncessziós szerződésben a profit Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeié, míg minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam, azaz az adófizetők viselnek.

Szerződésmódosítások, szakmányban

Vitézy Dávid szerint az autópálya-koncesszió eredeti konstrukciója azért került nehéz helyzetbe, mert az MKIF nem kapott banki finanszírozást az egymáshoz kapcsolt beruházásokra: a pénzintézetek túl kockázatosnak ítélték a projekteket. Vitézy állítása szerint ezért Rogán Antal 2023 áprilisában módosította a koncessziós szerződést, bevezetve a „részleges meghiúsulás” fogalmát, ami lehetővé tette a projektek szétválasztását.

Vitézy szerint ez a változtatás súlyosan sértette a közbeszerzési verseny szabályait, mivel az eredeti feltételek utólagos átírásával a koncesszor pénzügyi helyzetét javították, miközben a költségeket az állam állta.

A 2023 decemberében elfogadott második szerződésmódosítás emellett bevezette a beruházási többletköltség-kompenzációt is, amely alapján a koncesszor bizonyos, előre nem látható körülményekre hivatkozva az eredeti ajánlatánál magasabb költségeket érvényesíthetett az állammal szemben.

A többletköltségek megtérítését egy veszélyhelyzeti kormányrendelet tette lehetővé, amely az ukrajnai háború elhúzódó gazdasági hatásait előre nem látható külső körülményként kezelte. Vitézy szerint ez az uniós közbeszerzési szabályokkal is ellentétes.

A kompenzáció mértéke az egészségügy költségvetésével vetekszik

A magyar állam az eredeti 2022-es konstrukcióhoz képest több ezer milliárd forinttal drágábbá tette az autópálya-koncessziót – állította Vitézy Dávid, aki szerint a beruházási többletköltség-kompenzáció több éven át a teljes magyar egészségügy éves működési költségével összemérhető összegre rúghat.

A politikus szerint a 35 éves koncesszió eredetileg 17 299 milliárd forintos pénzügyi hatású volt, a későbbi módosításokkal és opciókkal azonban már mintegy 25 900 milliárdra nőtt.

Vitézy szerint az állam a háborús inflációra hivatkozva nem felmondta a szerinte rossz és fenntarthatatlan szerződést, hanem megemelte az MKIF-nek járó koncessziós díjat.

A politikus szerint különösen aggályos, hogy miközben a koncessziós beruházások finanszírozási problémák miatt nem indultak el, az állam mégis havi 20–25 milliárd forintot fizetett ki a magáncégnek. Miután pedig a bankok nem akartak hitelt adni a konstrukcióhoz, Rogán Antal 2024-ben olyan nyilatkozatot írt alá, amellyel az állam lemondott egy esetleges kötelezettségszegési eljárás esetén fennálló felmondási jogáról. Ezt követően az OTP, az MBH és az MFB is hitelt nyújtott a koncessziós társaságnak.

Vitézy az árakat is vitatta: állítása szerint ugyanazt a burkolatfenntartást, amelyet a korábbi koncesszor 44 milliárd forintból végzett el 11 év alatt, az új konstrukcióban 1409 milliárd forintért végezték volna. A Magyar Közút számítására hivatkozva azt is állította, hogy az állami vállalat az üzemeltetést 53, a nagykarbantartásokat pedig 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni.

Felmondják a szerződést, büntetőeljárások indulnak

A kormány a fentiek értelmében döntött az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről  – jelentette be Vitézy Dávid, aki azt is közölte, hogy még a mai napon hivatalosan is tájékoztatja a koncesszort a kabinet döntéséről.

Magyar Péter szerint a kormány nem tartja fenn tovább azt a rendszert, amelyben – megfogalmazása szerint – a magyar emberek munkájából évtizedeken át „a fideszes bukott pártelit és oligarchák köre” gazdagodik.

"Egyetlen szerződés sem érinthetetlen" – jelezte Magyar Péter.

A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány több büntetőfeljelentést tesz az autópálya-koncesszió ügyében, egyúttal felszólította Mészáros Lőrincet és üzleti körét, hogy ne akadályozzák az autópálya-hálózat gyors állami átvételét, egyszersmind utalt arra, hogy a büntetőeljárásokban enyhítő körülmény lehet az okozott kár önkéntes megtérítése.

Van választás: ellenállnak, vagy együttműködnek – zárta szavait Magyar Péter.

Kép: YouTube/Kontroll