Energiatárolás: a krízishelyzet megelőzésének egyik útja
A napenergia hasznosításában a világ élvonalában vagyunk, a fogyasztási csúcsidőszakban mégis importálnunk kell áramot. Megfelelő tárolókapacitással még a paksi atomerőmű termelésének kiesése is kezelhető lenne.

Klímaváltozás nélkül nem lenne ennyire alacsony a Duna vízszintje és ennyire meleg az Európai Unió legnagyobb folyója – írja a Másfélfokon megjelent elemzésében Szilva Attila fizikus. Szavai egybecsengenek azzal, amit a Kontroll stúdiójában két szaktekintély, Timár Gábor geofizikus és Aszódi Attila nukleáris mérnök, volt paksi kormánybiztos is hangsúlyoztak az atomerőmű esetleges leállításával és még inkább a klímaváltozás egyértelmű bizonyítékaival kapcsolatban.
Tárolók kellenek
A miniszterelnök a júniusi és a mostani hőség napjaiban is azt ismételgeti, hogy az áramfogyasztás csúcsidőszakában, 17 és 22 óra között mindenki fogja vissza magát. A miértre Szilva Attila a hazai áramtermelés nyilvános adatai alapján ad választ. Napközben a napelemeknek köszönhetően még akkor is elvagyunk a hőségben, ha Paks termelésének több mint fele kiesik.
De az esti órákban, pláne naplemente után, a napelemek nem sokat jelentenek. És hiába működik újra teljes gőzzel a gáztüzelésű Dunamenti Erőmű, a kiesett paksi áramot nem tudja pótolni. Így marad az import egy olyan évben, amikor nem csak mi szenvedünk a csapadékhiánytól, a hőségtől és az áramtermelés lehetőségeinek szűkülésétől, hanem nagyjából egész Európa.
„Megfelelő tárolási kapacitás nélkül a paksi termelés kiesésével már napközben is áramimportra szorul az ország, miközben a lakossági és ipari szereplők összefogásának hála az esti terhelés is több száz MW-tal kevesebb lett, mint a szokásos kánikulai napokon” – írja a szerző.
Forradalom: velünk vagy nélkülünk?
2025-ben Magyarországon a napelemek részesedése 27 százalék volt az energiamixben – a világátlag 10 százalék. Ezzel az aránnyal világelsők vagyunk Chile mögött, csakhogy a dél-amerikai ország a tárolókapacitás fejlesztésről sem feledkezett meg, míg mi igen.
A megújulóenergia-termelésben a nap mellé nálunk is bejön a szél a következő években. A NER a szélenergia hasznosítását blokkolta – ezzel kapcsolatban érdekes összefüggés, hogy a volt miniszterelnök veje napenergiában is utazott.
Lesz tehát olcsó és környezetbarát energia, a kérdés az, hogy el tudjuk-e tárolni. Ígéretek már vannak, a Tisza-kormány 3 GW-ra növelné az ipari akkus áramtárolás méretét. (ez a Paksi Atomerőmű napi termelésének másfélszerese) Ha az EU is tartja az irányt, 2030-ra a tagállamok teljes tárolói kapacitása a 200 GW-hoz közelíthet.
„A beruházások megvalósítása után akkor sem lenne a mostanihoz hasonló komoly energiaválság, ha az extrém nyári melegben és szárazságban extrém alacsony vízszint mellett Paks részleges vagy teljes leállása újra megtörténne, hiszen lenne bőséges nappalról estére eltárolt napenergia a tárolókapacitások kiépülésével.”
Ettől még a paksi erőműre szükség van, főleg a téli időszakban, amikor a napenergia-termelés a nyárinál jóval szerényebb.
Szivattyús tárolás
Az energiatárolásnak van egy másik módja is. Ez a szivattyús tárolás, a lényege pedig, hogy a szivattyúk a termelési többlet óráiban vizet emelnek át egy alacsony fekvésű tározóból egy magasabb fekvésűbe. Amikor az áramigény megnő, a fenti tározóból a vizet áramtermelő turbinákra zúdítják.

Tárolt energiában egyelőre a szivattyús hatásfoka jobb, az akkukra csak 2-4 órán át számíthatunk, de a 2030-as évekre a két technológia kiegyenlítheti egymást. Ezzel együtt a két tárolási technológia szerepe más, az akkumulátorok elsősorban a napi ingadozások kiigazításában erősek, míg a szivattyús tárolók hosszabb ideig tárolnak.
Fotó: DunaWatt
Grafika: Greenfo





