Schmidt Mária munka nélkül, a Terror Házára átmenetileg lakat kerül

Tarr Zoltán kulturális miniszter a főigazgató megbízatásának megszüntetése mellett elrendelte a múzeum kiállítási anyagának felülvizsgálatát. Ungváry Krisztián a közelmúltban a Kontrollnak adott interjúban arról beszélt, hogy a Terror Házában jelenleg "masszív történelemhamisítások" találhatók.  

A Terror Háza Múzeumot az 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) tartotta fenn. Az Orbán-kormány ezt az alapítványt is közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá (kekva) alakította 2021-ben. 

A kekva rendszer felszámolása az uniós támogatások hazahozatalának egyik politikai feltétele volt, a TISZA-kormány az egyetemet nem fenntartó kekvákat augusztus végéig meg is szüntette, ilyen volt a KKETTK is. A kiszervezett feladatok és a kiszervezett vagyonok visszaszálltak az államra, a KKETTK intézményhálózata, benne a Terror Háza Múzeummal egy Tarr Zoltán kulturális miniszter által felügyelt céghez került. 

Valami véget ér, valami fáj – kommentálta augusztus utolsó napján Schmidt Mária a történteket Ákos egyik slágerének sokszor idézett sorával. 

A Széchenyi-díjas történésznek két hétig volt maradása a számára is új helyzetben, Tarr Zoltán szeptember 15-én rövid Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy Schmidt Mária megbízatása megszűnt, az általa igazgatott Terror Háza Múzeum pedig, ami az első Orbán-kormány idején, 2002-ben nyílt meg az akkori választási kampány részeként, átmenetileg bezár. 

A miniszter ugyanis elrendelte a 20. század két totális rendszere, a nácizmus és a kommunizmus bűneit bemutató intézmény kiállítási anyagának tartalmi felülvizsgálatát. 

Vitatott személy a Könnyek termében 

A Terror Háza Múzeum jelenlegi kiállítási anyaga olyan masszív történelemhamisításokat tartalmaz, ami esetenként kimeríti a Büntető törvénykönyvben foglaltakat. Erről Ungváry Krisztián történész beszélt a közelmúltban a Kontrollnak adott interjúban. 

Példaként említette Bilkei Pap Zoltánt, akinek neve megtalálható az 1945 és 1967 között politikai okokból kivégzettek között a múzeum Könnyek termében. 

Csakhogy Bilkei Pap nem ártatlan áldozat volt, hanem gyilkos – hangsúlyozta Ungváry. Mint mondta, a vészkorszakban Bilkei Pap zsidókat kísért a Duna-partra, illetve az Andrássy út 60.-ba, ahol akkor a nyilasok pártszékháza, a Hűség Háza működött. Később itt rendezkedett be a Rákosi-rendszer hírhedt politikai rendőrsége, a valódi ÁVH. A Terror Háza Múzeum épp e kettősség érzékeltetése miatt nyílt meg az Andrássy út 60. szám alatt.     

Ungváry megjegyezte, hogy Bilkei Pap 1945-ben faji alapon uszított antiszemita röplapokon Rákosi Mátyás és Gerő Ernő ellen. A kommunista diktatúra időszakában Bilkei Papot halálra ítélték, és bár elnöki kegyelmet kapott, kivégezték. Erre hivatkozva kerülhetett neve a Könnyek termébe.  

Bilkei Pap azonban igazoltan gyilkos volt, akit emberölésben való részvételért ítéltek el – hangsúlyozta Ungváry Krisztián. Hozzátette, hogy a rendszerváltozás után nem rehabilitálták, és nem került elő olyan bizonyíték, ami ártatlanságát igazolná. 

A történész szerint az, hogy Bilkei Papot a Terror Háza Múzeum a kommunizmus ártatlan áldozataként állítja be, jogszabálysértő. A Btk. 333. szakaszára hivatkozik, ami szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Ezt a szakaszt az Orbán-rendszer emelte be a Büntető törvénykönyvbe. 

Ungváry Bilkei Pap ügyében többször tett feljelentést, de az ügyészség eddig nem rendelte el a nyomozást. A történész abban bízik, hogy a NER bukásával ebben is fordulat áll be.

A Kontrollnak adott interjúban arról is beszélt, hogy szívesen összeállítana egy oylan időszaki kiállítást, ami leleplezi a Schmidt Mária által 24 éven át vezetett Terror Háza Múzeum történelemhamisításáit, és bemutatja egyúttal a valós tényeket. 

Tarr Zoltán egyébként Schmidt Mária megbízatásának megszüntetését, illetve a múzeum átmeneti bezárását azon a napon jelentette be, amikor az Országgyűlés elfogadta a kommunista diktatúra állambiztonsági szolgálatával együttműködők aktáinak nyilvánosságra hozatalát szabályozó törvényt, ami remélhetőleg lezárja az ügynökmúlttal kapcsolatos viták, vádaskodások és politikai célú zsarolások évtizedek óta tartó időszakát.