Forró augusztus: gátja lehet az uniós források hazahozatalának az Alkotmánybíróság?
Augusztus 20-a körül az Alkotmánybíróságnak a Fidesz és a KDNP által benyújtott utólagos normakontrollok egy részéről biztosan döntenie kell. A testület hiába tart nyári ítélkezési szünetet, a törvényi határidő miatt a tizenhatodik és a tizenhetedik Alaptörvény-módosítást támadó indítványokról határoznia kell. Az AB dönthet úgy is, hogy a teljes "ellenzéki" csomagot egyszerre tárgyalja.

Augusztus 20-a körül az Alkotmánybíróságnak a Fidesz és a KDNP által benyújtott utólagos normakontrollok egy részéről biztosan döntenie kell. A testület hiába tart nyári ítélkezési szünetet, a törvényi határidő miatt a tizenhatodik és a tizenhetedik Alaptörvény-módosítást támadó indítványokról határoznia kell. Az AB dönthet úgy is, hogy a teljes "ellenzéki" csomagot egyben tárgyalja.
Egy hónap sem telt el a Tisza-kormány megalakulása után, amikor az Országgyűlés elé kerültek az uniós pénzek hazahozatalához szükséges jogszabály-modosítások. A több mint 100 oldalas csomagot június 23-án fogadta el a parlament, és még Sulyok Tamás írta alá köztársasági elnökként. Az időközben menesztett államfő az Alkotmánybíróság (AB) éléről érkezett a Sándor-palotába, ha jogi aggályai lettek volna, minden bizonnyal előzetes normakontrollt kér. Ha ő nem is, a Fidesz és a KDNP képviselői az AB elé vitték az ügyet. És nem csak ezt, hanem tíz másikat is. Az Alkotmánybíróságtól kapott tájékoztatás szerint a két ellenzéki párt összesen 11 utólagos normakontrollt indítványozott.
30 nap
A 11-ből 4 indítvány alaptörvény-módosítást támad, ezeknek az indítványoknak az esetében az Alkotmánybíróságot határidő köti, soron kívül, a beérkezéstől számított 30 napon belül határozni kell róluk. Az indítványokat július 17-én, illetve a július 20-át követő napokban nyújtották be. Bár az AB augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart, a 30 napos törvényi határidő miatt a nyári szünetet meg kell szakítania.
A legkorábbi, tehát a július 17-én beérkezett indítvány az Alaptörvény tizenhatodik módosítását és az uniós jogszabálycsomag Alaptörvény-módosításra épülő részét érinti.

Forró augusztus
Ezért beszélt arról Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter durván egy hete a Válasz Online podcastjében, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróságot eszközként használva igyekszik megakadályozni a Magyarországnak járó uniós támogatások hazahozatalát, arra játszva, hogy ha eléri célját, a kormány meggyengül. Augusztusban az Alkotmánybíróság élén még Polt Péter áll.
„A Fidesz, Tuszon Bence és Bóka János azt kéri az Alkotmánybíróságtól – még a Polt Péter vezette Alkotmánybíróságtól – hogy semmisítse meg az európai uniós források hazahozataláról szóló törvényt. Ez nem az Alaptörvény 16. vagy 17. módosítása, ahol nagyon sok alkotmánybírósági hatáskör nincs, ez egy szakágazati törvény, ez egy létező alkotmánybírósági jogkör…” – fogalmazott Vitézy.
Magyarországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie az uniós források hazahozatalához szükséges feltételeket, amik közül az egyik a Fidesz és a KDNP által megtámadott jogszabálycsomag. Ha az Alkotmánybíróság a tizenhatodik Alaptörvény-módosítást megsemmisítené, a döntés érintené az uniós jogszabálycsomag egyes részeit is, konkrétan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezeló alapítványok megszüntetését. Ebben az esetben pedig kérdés, hogy augusztus végéig az Országgyűlés reparálni tudja-e a jogszabálycsomagot.
Nincs határidő
A 11 utólagos normakontrollból 7 "sima" törvényt támad, itt konkrét határidő nincs, ezeket az indítványokat az Alkotmánybíróság megtárgyalhatja "komótosan", de dönthet gyorsan is. A 7-ből az egyik jogszabály az uniós pénzek hazahozataláról szóló csomag.





