Lannert Judit szerint nem csak az oktatási rendszer felel a romló PISA-eredményekért
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok romló PISA-eredményei mögött az oktatási rendszer problémái mellett a közösségi média térnyerése, az olvasási szokások megváltozása és a családi kapcsolatok gyengülése is áll.

Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok romló PISA-eredményei mögött az oktatási rendszer problémái mellett a közösségi média térnyerése, az olvasási szokások megváltozása és a családi kapcsolatok gyengülése is áll.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában beszélt a magyar diákok legutóbbi PISA-eredményeiről, amelyek minden eddiginél gyengébb teljesítményt mutattak. Szerinte Magyarország nemcsak az oktatási rendszer működésével kapcsolatos problémákkal küzd, hanem szélesebb társadalmi változások is hatással vannak a tanulók teljesítményére.
A miniszter szerint különösen fontos tényező a közösségi média térnyerése és az olvasási szokások átalakulása.
„A legjobb hátterű gyerekek körében van a legnagyobb romlás, világszerte. Azt tudnám mondani, hogy a közösségi média lebutítja a középosztály gyerekeit is, ez azt jelenti, hogy már mindannyian egy hajóban vagyunk, ugyanaz a problémája egy hátrányos helyzetű családnak, mint egy nem hátrányos helyzetűnek.”
Lannert szerint a PISA-adatok arra is utalnak, hogy a szülők egyre kevesebb időt töltenek a gyerekeikkel, és csökkent az egymással folytatott beszélgetésekre fordított idő. A miniszter szerint a családoknak ebben is fontos szerepük van.
„A szülőknek is le kell jönni a közösségi médiáról” – fogalmazott.
Az oktatási rendszerrel kapcsolatban Lannert az iskolák nagyobb önállóságának szükségességét hangsúlyozta. Szerinte a túlzott központi kontroll megnehezíti, hogy az intézmények helyben reagáljanak a felmerülő problémákra:
„Én azt gondolom, hogy az autonómia hiánya is az egyik oka, hogyha probléma van és nem engedjük az iskolákat helyi szinten erre reagálni.”
A tananyag tartalmáról szólva a miniszter úgy vélekedett, hogy a lexikális tudás növelése önmagában nem jelent megoldást. Szerinte minél több tényt kell a diákoknak megtanulniuk, annál kevesebb idő marad a gondolkodási készségek fejlesztésére, „nincs egységes megoldás, minde országnak magának kell kitalálni”.
Példaként az angol oktatást említette, ahol az alsó tagozatban kiemelt figyelmet fordítanak a szövegértésre. Lannert szerint Magyarországon ezzel szemben a szövegértés fejlesztése jellemzően lezárul az alsó tagozattal, miközben erre később, más tantárgyak oktatásakor is szükség lenne: „a magyar oktatás egyik problémája, hogy a szövegértés-oktatás befejeződik az alsó tagozatban, de most már rájöttek, hogy ezt később is kell alkalmazni, akár matematika vagy fizikaórán”
A miniszter a digitális eszközök használatának veszélyeiről is beszélt. Szerinte különösen káros lehet, ha a gyerekek már nagyon fiatal korban sok időt töltenek elektronikus eszközök használatával. Úgy véli, ez a társas kapcsolatokra és az érzelmek felismerésére, illetve kezelésére is hatással lehet. Lannert szerint ezért már kisgyermekkortól fontos lenne, hogy a szülők sokat beszélgessenek a gyerekeikkel, miközben maguk is tudatosabban kezelik a közösségi média használatát.
Fotó: Lannert Judit / Facebook





