Nulla százalékos gyógyszeráfa - túlságosan szoros lehet a szeptember 1-jei határidő

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint a jövő hónaptól lépne be a nulla százalékos adókulcs a vényköteles gyógyszereknél. A jogszabálytervezet alapján nem világos, hogy az intézkedés mely készítményeket érint. Ha a törvényt gyorsan el is fogadják, még akkor is kérdéses, hogy elég idő marad-e a patikai rendszerek átállítására. 

A Tisza egyik kampányígérete volt, hogy nullára csökkenti a vényköteles gyógyszerek áfáját. A megvalósításhoz szükséges törvényjavaslatot augusztus 4-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A parlament a tervek szerint hétfőn kezdi tárgyalni az előterjesztést, ami szeptember 1-jén lépne hatályba.

A határidő igencsak szoros, ha a parlament gyorsan elfogadja a jogszabályt, még akkor sem biztos, hogy a patikák által használt informatikai rendszerekben szeptember 1-jéig átvezethető a változás.

Az egyik legnagyobb patikai rendszereket üzemeltető cég, az Enelis vezérigazgatója, Szepesházi Zsolt a Népszavának arról beszélt, hogy egy ekkora változásnál a fejlesztéshez, a teszteléshez és a több ezer felhasználót érintő bevezetéshez megfelelő felkészülési idő szükséges. A pontos időigény csak a jogszabály végleges szövegének és a kapcsolódó szakmai részletszabályoknak az ismeretében határozható meg. 

Szepesházi szerint korábbi jogszabályváltozások esetében jellemzően legalább három-négy hét állt rendelkezésre a fejlesztésekre és az átállásra. Most abban bíznak, hogy a részletszabályok minél hamarabb ismertté válnak, és elegendő idő marad a felkészülésre. 

Nem világos a nulla százalékos kör 

A törvényjavaslat nem határozza meg egyértelműen az érintett gyógyszerkört. Az előterjesztés szerint a kedvezmény az "orvosi rendelvényhez kötött” gyógyszerekre vonatkozna. 

Ez jóval szélesebb kategória annál, mint amit a javaslat indokolása említ - jegyzi meg a Népszava. A jogszabály-tervezet indokolása szerint az áfakulcs eltörlése "javítja a szükséges gyógyszerekhez való hozzáférést, különösen a rendszeres gyógyszerszedésre szoruló, illetve alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok esetében". Az elsődleges cél tehát a krónikus betegségben szenvedők, illetve a szegénynek számító emberek kiadásainak csökkentése.

A patikákban kapható gyógyszerek áfája jelenleg egységesen 5 százalék. A forgalom mintegy 60 százalékát a vényköteles gyógyszerek adják, 40 százalékát pedig a recept nélkül megvásárolható készítmények. 

A vényköteles gyógyszerek közül egyes készítmények ára kötött. A kötött áras gyógyszerek egy részéhez TB-támogatás jár, a másik rész attól kötött áras, hogy a patikai (kiskereskedelmi) árat az állam maximálja.  

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter korábbi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az elérhető mintegy 41 ezer gyógyszerkészítményből körülbelül 35 ezer vényköteles. 

A Népszava szerint a vényre írandó, ténylegesen forgalomban lévő támogatott gyógyszerek csoportjában mintegy négyezer támogatott készítmény van, míg a nem támogatottak választéka közel kétezer gyógyszerből áll.

Csak a támogatott készítményeket érinti az áfa eltörlése?

A vényre írandó támogatott gyógyszerek forgalma 2025-ben bruttó 774 milliárd forint volt a KSH adatai szerint. A forgalomból az áfa 37 milliárd forintot tett ki. A forgalmi adó eltörlésével a betegek 22 százalékot spórolnak, ennyi térítési díjat fizetnek ugyanis átlagosan a támogatott gyógyszerek után. 

A kormányzat számításai szerint az év hátralévő hónapjaiban az 5 százalékos áfa eltörlése miatt 2,5 milliárd forint forgalmi adótól esik el a költségvetés. Ez a kalkuláció a Népszava szerint azt mutatja, hogy a kormány a vényköteles, de nem támogatott gyógyszerek áfájának eltölésével nem számolt. 

Fotó:Facebook/Alma Gyógyszertár