Schmidt Mária önként nem távozik, az általa irányított intézetek sorsa bizonytalan

A Széchenyi-díjas történészhez köthető kekva már megszűnt, az alapítvány által fenntartott intézetek sorsa a kulturális minisztérium döntésén múlik. A Tarr Zoltán vezette szaktárca az emlékezetpolitikában egységes koncepció kialakításán dolgozik, ettől függ majd, hogy Schmidt Mária "birodalmából" ki marad talpon és ki nem. 

Az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) felszámolása nem csak a fideszes elitképzőként ismert Mathias Corvinus Collegiumot érinti érzékenyen. Hasonlóan nagy vesztes lehet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETKA) is. A szervezetet még az első Orbán-kormány hozta létre közalapítványként, és a negyedik Orbán-kormány "kekvásította" 2021-ben. A KKETKA kuratóriumi elnöke Lánczi András, a NER egyik ideológusa, a kuratórium egyik tagja pedig a NER egy másik fontos  ideológusa, Schmidt Mária történész. 

A KKETKA a fenntartója - egyebek mellett - a Schmidt Mária vezette Terror Háza Múzeumnak, a XX. Század Intézetnek, a XXI. Század Intézetnek és egyéb más szellemi műhelyeknek. A Schmidt-féle intézményrendszer egyes szereplői a NER ideológiai támaszaiként funkcionáltak, Deák Dániel például idén júniusig a XXI. Száazd Intézet vezető elemzője volt. 

25 éve építik 

Az 1999-ben létrehozott KKETKA 2000-ben vásárolta meg a nyilasok, majd az ÁVH egykori központi épületét, a kínzások miatt hírhedt Andrássy út 60-at. 2002-ben itt nyílt meg a 20. század két totális diktatúrájának magyarországi működését bemutató múzeum, a Terror Háza. 

A XXI. Század Intézetnél Deák Dánielnél nagyobb nevek is megfordultak, köztük Galló Béla, Békés Márton és G. Fodor Gábor.

A KKETKA kezeli - mások mellett - Magyarország első irodalmi Nobel-díjasa, Kertész Imre írói hagyatékát. 

Kormányzati pénzek és ingatlanok

A kekvává alakulás jelentős állami vagyont juttatott az alapítványnak, bár Schmidt Mária korábban azt állította, hogy az alapítvány csak törvényben előírt tőkeminimumot kapott, vagyont nem. 

A 600 millió forintos pénzbeli juttatás valóban a tőkeminimum biztosítását szolgálta, de mellette az alapítvány hozzájutott két értékei budai ingatlanhoz is, amik felújítására 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a szervezet. 

A KKETKA 2025-ös közhasznúsági jelentés szerint az alapítvány ma már 5,7 milliárd forintnyi értékű ingatlanvagyont kezelt, teljes eszközállománya pedig meghaladta a 23 milliárd forintot.

2020 után az alapítvány évente 820 millió és egymilliárd forint közötti működési támogatást kapott, szakmai programjai pedig külön támogatásban részesültek. 

2025-ben például 1,5 milliárd forintot biztosítottak szakmai továbbképzésekre, 40 milliót Wittner Mária hagyatékának megvásárlására, és 5 milliárd forint jutott a másfél éves „Hajrá Magyarország Projekt” megvalósítására.

Bizonytalan az intézetek sorsa

A KKETKA július 31-én megszűnt, az általa működtetett intézmények azonban egyelőre nem zártak be. Az alapítvány jogutódja a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, aminek most arról kell döntenie, hogy mi történjen a különböző intézetekkel.  

Az intézetek szerint a minisztérium egyelőre nem vette fel velük a kapcsolatot, ezért a jövőjükről nem tudtak érdemi tájékoztatást adni a Telexnek. A tárca annyit közölt, hogy az intézmények sorsáról egyelőre nincs döntés. 

A minisztérium szerint a helyzetet bonyolítja, hogy más megszűnő kekvákban is működtek hasonló, az emlékezetpolitiát szolgáló intézmények, ezért a tárca egységes koncepciót alakít ki, mielőtt dönt a folytatásról vagy a nem folytatásról.  

Schmidt Mária önként nem fog távozni. 

„Én megvárom, amíg elküldenek. Addig nem megyek sehova, semmi okom nincs rá” – mondta a Mandinernek a Széchenyi-díjas történész. 

Fotó: Facebook/Schmidt Mária