Véget vetne az éjszakába nyúló parlamenti vitáknak a Tisza-frakció
A parlamenti viták időkeretének átalakítását, a bizottsági munka demokratikusabbá tételét és a képviselői felelősségre vonás szabályainak módosítását kezdeményezi a Tisza országgyűlési képviselőcsoportja. A javaslatcsomag az Országgyűlésről szóló törvényt és a Házszabályt is érintené. A párt szerint a módosítások célja, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon a parlament működése, valamint megszűnjenek az ellenzéki képviselőket az elmúlt 16 évben sújtó túlzó és önkényes bírságok.

A parlamenti viták időkeretének átalakítását, a bizottsági munka demokratikusabbá tételét és a képviselői felelősségre vonás szabályainak módosítását kezdeményezi a TISZA országgyűlési képviselőcsoportja. A javaslatcsomag az Országgyűlésről szóló törvényt és a Házszabályt is érintené. A párt szerint a módosítások célja, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon a parlament működése, valamint megszűnjenek az ellenzéki képviselőket az elmúlt 16 évben sújtó túlzó és önkényes bírságok.
A Tisza parlamenti frakciójának közleménye szerint az Országgyűlésben a tartalmasabb és felkészültebb felszólalásokat kell ösztönözni a parttalan, éjszakába nyúló viták helyett. Ennek érdekében csökkentenék az előterjesztők nyitóbeszédére és zárszavára, valamint a nem vezérszónoki képviselői felszólalásokra rendelkezésre álló időt. A kötött tárgyalási rendű vitákban emellett a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között egyenlőbben osztanák el a felszólalási időkeretet, figyelembe véve a választói felhatalmazást.
A javaslat a bizottsági működést is átalakítaná. A Tisza azt szeretné, ha a Társadalmi Részvétel Bizottsága a következő parlamenti ciklusokban is kötelezően létrehozandó állandó bizottság lenne. A Mentelmi Bizottság összetételénél pedig biztosítanák, hogy valamennyi parlamenti képviselőcsoport legalább egy taggal képviseltesse magát. A testület megőrizné a kormánypárti és ellenzéki oldal közötti paritásos jellegét, miközben egyetlen képviselőcsoport sem maradna ki a mentelmi, összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyek tárgyalásából.
A vizsgálóbizottságok munkáját is megkönnyítenék: a testületek a jövőben közvetlenül szerezhetnék be az idézésekhez szükséges adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból. A Tisza szerint így elkerülhető lenne, hogy a tényfeltáró munkát egy hiányzó kézbesítési cím akadályozza.
A parlamenti részvétel akadálymentesítését is célul tűzték ki. A javaslat alapján a magyar jelnyelv használatának joga nemcsak az országgyűlési képviselőket, hanem valamennyi, plenáris vagy bizottsági ülésen felszólalásra jogosult személyt megilletné. A szükséges tolmácsolásról az Országgyűlés Hivatala gondoskodna.
A képviselői számonkérhetőség szabályait szintén módosítanák. A Tisza erősítené a bizottsági munkában való részvétel ellenőrzését, ugyanakkor arányosabbá tenné a tiszteletdíj-csökkentés és a fegyelmi szankciók rendszerét. A párt szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt 16 évben az ellenzéki képviselőkkel szemben több esetben túlzó, aránytalan és önkényes bírságokat alkalmaztak.
A képviselőcsoport közleményében azt írta: olyan Országgyűlést szeretnének, ahol a politikai viták valódi tartalommal telnek meg, és a képviselők a választóktól kapott felhatalmazásuknak megfelelően érdemi munkát végeznek.
A módosítások elfogadásuk esetén 2027. február 1-jén lépnének hatályba.
Fotó: Facebook/Magyar Péter





