Az Ínség-szikla szinte teljesen előbukkant a Dunából, súlyos következményei vannak az aszálynak

Szinte teljes egészében előbukkant a Dunából a budapesti Ínség-szikla, miközben az idei aszály már nemcsak a mezőgazdaságban okoz súlyos károkat, hanem több településen az ivóvízellátást és az energiatermelést is érinti. A Guardian több mint 160 kilométert utazott a Duna magyarországi szakaszán Pócsmegyertől Szentendrén és Budapesten át egészen Paksig, hogy bemutassa, mit jelent a gyakorlatban a rekordalacsony vízállás.

A brit lap riportja az Ínség-sziklával indul, amely évszázadokon át afféle baljós jelnek számított Budapesten, mert amikor a Gellért-hegy alatt előbukkant a vízből, az azt jelentette, hogy a Duna annyira leapadt, hogy már a vízimalmok működése is veszélybe került, rossz termésre, szélsőséges esetben pedig éhínségre lehetett számítani. Most a szikla szinte teljes egészében kiemelkedik a folyóból.

Pócsmegyeren Somogyi István gazdálkodó azt mondta a Guardiannek, hogy az idei termésének már közel felét elvesztette, de a kár akár a 70 százalékot is elérheti. Több mint harminc éve műveli a földjeit, de ilyen évet még nem látott, szerinte az elmúlt évek hőhullámai és száraz időszakai már előrevetítették a mostani helyzetet, tavaly azonban legalább a magasabb dunai vízállás miatt több nedvesség maradt a talajban. Szentendrén már az ivóvízellátás is akadozott, sőt, volt olyan időszak, amikor négyezer-ötezer háztartás maradt vezetékes víz nélkül, ezért 25 tonna ivóvizet kellett kiosztani, a legsúlyosabb napokon pedig körülbelül száz segélyhívás érkezett. A Duna egyes szakaszain közben annyira kevés a víz, hogy helyenként gyalog is át lehet kelni rajta.

Budapesten augusztus 4-én 14–19 centiméterre süllyedt a vízállás, a visszahúzódó folyó pedig korábban víz alatt fekvő roncsokat és maradványokat hozott felszínre. Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke július végén mintegy harminc kilométert tekert végig a szabaddá vált Duna-mederben; a Guardiannek azt mondta, sokaknak ez különleges kalandnak tűnt, számára viszont lesújtó volt olyan helyeken biciklizni, ahol gyerekként még úszott és kajakozott. 

Nagytéténynél a Kis-Háros-szigetet, amely normális esetben csak hajóval közelíthető meg, most gyalog is el lehet érni, a korábbi ártéri erdő egyes részein pedig kiszáradt, repedezett meder maradt a víz helyén. A tartós hőség és csapadékhiány közben az ország más részein is kiszárította a növényzetet, növelve az erdő- és vegetációtüzek veszélyét, a nyár folyamán több térségben tűzgyújtási tilalmat rendeltek el, miközben Európa több országában is súlyos erdőtüzek pusztítottak.

Pakson az önkormányzati dolgozók hétvégén is több mint hétszáz veszélyeztetett fát próbálnak életben tartani, miközben a lakosság vezetékes vizet jelenleg nem használhat öntözésre, de aGuardian arra is kitér, hogy a vízhiány különösen azokat sújtja, akik már az aszály előtt is nehezen jutottak vezetékes vízhez.

A riport végül visszatér az Ínség-sziklához. Somogyi István szerint azonban kevés ok van arra számítani, hogy az idei év egyszeri szélsőség marad: úgy látja, jövőre újra jön az aszály, mert mostanra ez lett a tendencia.

Fotó: Balázs Both / Facebook