Mától Baka András az új köztársasági elnök

Ma lép hivatalba Baka András, az új köztársasági elnök. Megbízatása az Alaptörvény 17. módosításának értelmében az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. Kronológiai összefoglaló az államfőváltás 130 napjáról.

2026. április 12. Az országgyűlési választáson kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a Tisza Párt. Magyar Péter felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy kérje fel őt kormányalakításra, majd távozzon hivatalából.

2026. április 15. Magyar Péter ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, miután az államfő megbízta őt a kormányalakítással. Sulyok akkor azt mondta, hogy megfontolja Magyar érveit.

2026. április 20. A Tisza Párt országgyűlési frakciójának első ülése után Magyar Péter május 31-éig adott határidőt az önkéntes távozásra az általa az előző rendszer politikai kiszolgálóinak tartott és lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak, köztük a köztársasági elnöknek. Másnap a Fidesz országgyűlési frakciója aláírásgyűjtést indított a köztársasági elnök mellett.

2026. május 9. Az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnökké választott Magyar Péter eskütétele után ismét felszólította Sulyok Tamást, hogy legkésőbb május 31-ig távozzon hivatalából, arra hivatkozva, hogy nem tudja többé megtestesíteni a nemzet egységét.

2026. május 29. Sulyok Tamás az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz írt beadványában a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését kérte az ellentmondásos helyzet megoldására. A Velencei Bizottság elvetette a sürgősségi eljárást, és közölte, hogy csak októberben foglalkozik az üggyel.

2026. május 31. A lemondására szabott határidő lejártakor Sulyok Tamás bejelentette, hogy nem mond le.

2026. június 1. Magyar Péter kormányfő és Görög Márta igazságügyi miniszter közölte a köztársasági elnökkel, hogy amennyiben nem mond le, a leváltása érdekében módosítják az Alaptörvényt.

2026. június 11. A köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére, de a testület nem tárgyalta az indítványt.

2026. június 22. Magyar Péter kormányfő a parlamentben közölte: kezdeményezik az Alaptörvény 17. módosítását. A záró és vegyes rendelkezések közé bekerült az a pont, amely szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Magyar Péter aznap azt mondta: ha az államfő nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, az Alaptörvény rendelkezései szerint el kell indítani a megfosztási eljárást.

2026. július 4. A kormány a társadalmi egyeztetés után benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot, majd július 6-án sürgősségi eljárásban való tárgyalását kérte.

2026. július 9. A Sándor-palota az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban közölte, hogy annak számos eleme sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. A Fidesz és a KDNP szervezésében közben „Stop önkény!” címmel az államfő elmozdítása ellen tüntettek a Sándor-palotánál.

2026. július 13. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, majd Magyar Péter azt mondta: a köztársasági elnök vagy lemond, vagy öt napon belül aláírja az Alaptörvény módosítását, ellenkező esetben elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása.

2026. július 18. Sulyok Tamás bejelentette, hogy alaptörvényi kötelezettségeinek eleget téve aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amivel lényegében lemondott.

2026. július 19. Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is. Polgár Judit másnap bejelentette, hogy nem vállalja a pozíciót.

2026. július 20. Megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma, az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

2026. augusztus 5. A Tisza Párt frakciója kezdeményezte, hogy a parlament augusztus 11-én válassza meg az új köztársasági elnököt.

2026. augusztus 8. A Tisza frakciója Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte köztársasági elnöknek.

2026. augusztus 11. Az Országgyűlés – 140 igen szavazattal, 6 nem ellenében, a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében – megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek, aki augusztus 19-én lép hivatalba. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

2026. augusztus 17. Az Alkotmánybíróság hatáskör hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz–KDNP Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatos beadványát, amelyben egyebek mellett annak a passzusnak a megsemmisítését kérték, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását.

Címlapkép: Facebook