Horváth Lóránt: Az NVVH elönkének lenni elsősorban közbizalmi funkció

Az aranykonvoj sértettjeinek ügyében eljáró ügyvéd szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) új elnökének megválasztásánál a szakmai szempontok mellett mindenekelőtt annak kellett volna számítania, hogy a társadalom maximálisan megbízzon benne – márpedig szerinte Unger Anna megválasztásával éppen ez, a hivatal működésének alapját jelentő közbizalom hiányzik.

Egy ilyen súlyú döntés esetén, mint, amilyen most az NVVH elnökének a megválasztása volt, a politikának nem feltétlenül kötelessége figyelembe venni a társadalom elvárásait, reakcióját, ám az rendkívül fontos, hogy egy olyan személy kerüljön ilyenkor vezető pozícióba, akiben maximálisan megbízik a társadalom – kommentálta Horváth Lóránt Unger Anna parlamenti megválasztását a hivatal élére.   

Márpedig az aranykonvoj sértettjeinek ügyében eljáró ügyvéd úgy látja, hogy ebben az esetben ez a társadalmi elvárás nem érvényesült, hiányzott, a Kontrollnak egyenesen úgy fogalmazott, hogy a „heves társadalmi reakció” inkább a jelölt társadalmi elutasítottságát jelezte.  

Horváth Lóránt szerint ezzel a hivatal hatékony működése is veszélybe kerülhet, hiszen a szakmai, jogászi végzettséget igényló kompetenciák meglétén túl (melynek hiányát Unger Annával kapcsolatban szintén hangsúlyozta) elsőrendű fontosságú a közbizalom megléte az intézmény iránt.

Mint fogalmazott: „Az NVVH elönkének lenni nem csupán egy közhatalmi, de még inkább egy közbizalmi funkció!”

Horváth Lóránt emlékeztetett azokra a korábbi esetekre, amikor különféle közjogi funkciókba próbált a Tisza Párt megválasztani minisztert, köztársasági elnököt, és a siker szerinte itt is nagyrészt a bizalmi faktor hiányán bukott el.

Horváth Lóránt arról is beszélt, hogy Magyar Péter a minap hiába hangsúlyozta azt, hogy a hivatal majd testületi döntéseket hoz majd egy-egy ügyben, ezzel kompenzálva az elnök, Unger Anna jogi kompetenciájában meglévő hiányosságokat, bevonva az elnökhelyetteseket a munkába, ha az NVVH gyakorlatilag egy félkatonai szervezet, amit csak és kizárólag egy elnöki irányítás vezethet hatékonyan és eredményesen, és nem az úgynevezett kollektív bölcsesség.  

Ráadásul szerinte a vád monopóliuma most az új hivatallal meg is oszlik az ügyészség és az NVVH között, az utóbbi konkurenciát támaszthat az előbbinek, miközben az NVVH rá lesz utalva az ügyészség munkájára, mely szervezetet továbbra is a korábbi hatalom kinevezettjei irányítják.

„A vagyonvisszaszerzés érdekében előre kell mennünk és gyorsítani kell a bíróságok működését” – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón Magyar Péter, majd hozzátette, hogy ezért be fognak nyújtani egy olyan jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi, hogy a bíróságok néhány év alatt ítéletet tudjanak hozni az ilyen ügyekben. 

Horváth Lóránt szerint azonban nem a jelenlegi szabályozás miatt lassú az ügyintézés, hanem mert például a nyomozó hatóságok az elmúlt 16 évben nem tehették a dolgukat, azaz nem haladtak a nyomozati cselekmények, de a bíróságok is leterheltek voltak, márpedig ezen a tervezett jogszabályváltoztatás nem fog érdemben javítani.  

A pénteken kinevezett nyomozati elnökhelyettesi pozíció mellett (ezt a posztot Tasnády Katalin tölti majd be) még betöltésre vár a közpénzügyi, a vádemelési és a fellebviteli elnökhelyettesi pozíció, melyek közül a két utóbbit csak ügyész foglalhatja el. Az eredetileg az elnöki pozíciót megpályázó Ligeti Miklós így csak a közpénzügyi posztra lehetne jelölt, ám Horváth Lóránt „kizártnak tartja, hogy Ligeti indulna” azért a posztért. 

Kontroll azon kérdésére, hogy milyen kimenetele lehet annak, hogy a Fidesz az alkotmánybíróságon támadta meg az NVVH törvényt, Horváth Lóránt azt mondta, hogy ennek a beadványnak nem ad sok esélyt. Szerinte itt csak időhúzásról lehet szó.

Kép: Facebook/Horváth Lóránt