500 milliárd forintot dobált szét titokban az Orbán-kormány a választás előtt, amivel törvényt is sérthettek

Az úgynevezett 2000-es, nem nyilvános határozatokban juttattak pénzt cégeknek, egyházmegyéknek, és támogattak sporteseményeket, de ingatlanvásárlást is. Ligeti Miklós szerint ezeket a költségvetést is befolyásoló tételeket nyilvánosságra kellett volna hozni, azaz Orbánék még a saját maguk által hozott szabályokat sem tartották be.

A 24.hu 55 darab úgynevezett 2000-es kormányhatározatot kapott meg, amelyek publikálása a kancellária megítélése szerint nem ütközik nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy bűnüldözéssel kapcsolatos érdekekbe. A számozásuk alapján arra lehet következtetni, hogy további 28 a felülvizsgálatok után is titokban maradhat.

A dokumentumok szerint cégeknek, alapítványoknak, egyesületeknek, kulturális szervezeteknek, egyházmegyéknek és egyes költségvetési területeknek osztottak így pénzt, de támogattak sporteseményeket és ingatlanvásárlást is. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ezek a 2000-es kormányhatározatok formai értelemben mind törvénysértőek. 

A kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján költségvetési forrásokról nem lehet ilyenekben dönteni, mert a költségvetési átcsoportosításoknak és a pénzjuttatásoknak közlönynyilvánosságot kell kapniuk.

Tizenhat kedvezményezett cégnek összesen 47 milliárd forint támogatást ítéltek oda 190 millió és 14 milliárd forint közötti összegben. A legnagyobbat a Rosenberger Magyarország Elektronikai Kft.-nek és a Rosenberger Automotive Cabling Kft.-nek, de a Vajda-Papír Kft. beruházására is megszavaztak 11,5 milliárdot.

Ezekre szórták a közpénzt titokban Orbánék

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak, egy kekvának 6,2 milliárd forintot adtak, amely szomszédos országokban vásárolt ingatlanokat, hogy azokat majd szállodaként hasznosítsák. Még ennél is többet költöttek sporteseményekre: a MotoGP és a SuperBike gyorsasági motoros versenyek idei megrendezését 8,6 milliárd forinttal támogatták.

A támogatott kulturális szervezetek közül a legnagyobb összegre, 706 millió forintra az akkor Lázár János építési és közlekedési miniszterhez tartozó, az állami kastélyokat kezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. lett jogosult. Átcsoportosítottak még 76 milliárdot a mohácsi Duna-híd építésére, és két csecsemőotthon létrehozásának támogatásáról is döntöttek Esztergomban és Zalaegerszegen, amire 1 milliárd 43 millió forintot szántak.