A kormány nem vállalta a 25 százalékos emelést júniustól, sztrájkba mennének a szociális dolgozók

Munkabeszüntetésre készülnek a szociális ágazat szakszervezetei, miután a kormány nem vállalt garanciát a június 1-jétől visszamenőlegesen járó 25 százalékos béremelésre. A nyomásgyakorlást szeptember 18-án demonstrációval is folytatják a Miniszterelnökség előtt, a szociális ágazat tarthatatlan bér- és munkakörülményeire hívva fel a figyelmet.

„Elindítjuk a sztrájkfolyamatot” – tájékoztatta a kontroll.hu-t Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálat Dolgozók Szakszervezetének (MKKSz) elnöke azzal kapcsolatban, hogy szerdán nem született megállapodás a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon (SZÁÉF) a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselői és az ágazat munkavállalóit képviselő érdekvédelmi szervezetek között a szociális szférát érintő béremelés ügyében.  

A szakszervezetek azt sérelmezik, hogy a kormányzat nem vállal garanciát arra, hogy június elsejével, ráadásul vissszamenőleges hatállyal egységesen megemeli 25 százalékkal az ágazat munkavállalóinak bérét, amire pedig már ígéret hangzott el a Tisza párt részéről a kampány során is, ráadásul az új kabinet hivatalba lépése óta két olyan egyeztetés is lezajlott az ágazat szakszervezetei, valamint az érintett szakmai szervezetek és a szociális tárca között, melyen egyetértés mutatkozott az azonnali béremelés szükségességében. 

A munkavállalói oldal ezt egy nulladik, mindenképpen megteendő lépésnek tekinti, mert ahogy azt Köves Ferenc a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke lapunknak elmondta, olyan mértékű  elmaradás tapasztalható a szociális szféra bérszínvonalában a közszféra egészét tekintve, hogy az tovább már nem tartható. 

A bruttó nemzetgazdasági átlagbértől mintegy 200 ezer forinttal van elmaradva a szociális ágazatban dolgozók fizetése és, ha most meg is történne az azonnali 25 százalékos béremelés, azzal is még csak elérnénk a nemzetgazdasági átlagot – fogalmazott a SZÁD elnöke.

Köves Ferenc úgy számol, hogy a 80-90 ezer, a szociális ágazatban foglalkoztatott munkavállalót érintő intézkedés a költségvetést mintegy 140 milliárd forintnyi kiadásra kötelezné évente, ám, ahogy látja, ennek a fedezete nem szerepel sem az idei, még módosítandó büdzsében, sem pedig a jövő évi  költségvetés számai között; ahogy fogalmazott „a kasszakulcs” nem a szociális tárcánál van. 

Ezért is élték meg a szakmai érdekvédelmi szervezetek csalódásként a szerdai SZÁÉF ülésen, hogy a korábbi sikeres egyeztetések után végül nem kaptak ígéretet a kormányzattól arra, hogy június elsejével megtörténik a 25 százalékos béremelés – mondta Boros Péterné. Az MKKSz elnöke az ülésen ezért be is jelentette a „sztrájkfolyamat elindítását”, mivel úgy ítélték meg, hogy a tárgyalások megrekedtek.   

A szociális ágazat szervezetei, a fent említett két szakszervezeten túl a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) és a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete (MACSGYOE) korábban kidolgozott egy új, egységes bér- és foglalkoztatási rendszert. Ennek lényege egy minimálbérhez igazodó, minden ágazatra egységesen alkalmazható bértábla bevezetése a jelenlegi, elavult bérrendszer helyett, valamint az egységes jogállású és megfelelően megbecsült közalkalmazotti státusz megteremtése; mindezt a kormányalakítás óta lezajlott két korábbi egyeztetésen követelésként be is mutatták a tárca képviselőinek.

Most erre kívánnak ráerősíteni egy szeptember 18-ai demonstrációval, amit a Miniszterelnökség elé terveznek megtartani délután 15 órakor. 

A meghirdetett tüntetés jelmondata a „Továbbra is lyukas a cipőnk” lesz, ezzel szeretnék ugyanis felhívni a kormányzat figyelmét nem csak a munkavállalók, de az egész szociális ágazat helyzetének tarthatatlan állapotára – mondta Boros Péterné. 

Rövidesen dönt a kormány a béremelésről a szociális szférában. Részleteket egyelőre nem árult el róla a kormányfő a csütörtöki kormányülés után, csak annyit mondott Magyar Péter, hogy két lépcsőben történik majd az emelés, az első október közepére, a második 2027. január 1-től várható. 

A bejelentést Köves Ferenc úgy kommentálta, hogy az "nem változtat érdemben semmin, mert konkrét számokat még mindig nem tudunk".