Valami nagyon nincs rendben a Gazdasági Versenyhivatalnál

A Gazdasági Versenyhivatalban évek óta magas a fluktuáció, különösen a szakmai munkát végzők körében, a dolgozók szerint a vezetési kultúra, a politikai szempontok és a romló anyagi megbecsülés is hozzájárulhatott a hivatal szakmai leépüléséhez.

Április második felében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának mind a hét tagja fegyelmi eljárást kezdeményezett Tóth András, a hivatal elnökhelyettese és a versenytanács elnöke ellen – derül ki a G7 Telexen megjelent cikkéből. A kezdeményezés hátterében egy konkrét incidens állt, ám a beadványban ennél jóval szélesebb körű kifogások is szerepeltek.

A lap több mint két tucat háttérbeszélgetés alapján számolt be arról, hogy korábbi és jelenlegi GVH-s munkatársak szerint Tóth András vezetési stílusa hosszabb ideje problémát jelent a hivatalban.

A beszámolók alapján az elnökhelyettes rendszeresen kiabált munkatársaival, esetenként trágár hangnemben, és a szakmai vitákban vele szembekerülő dolgozókat kirúgással is fenyegette.

Mindez azért is figyelemre méltó, mert Tóth 2010-ben, elnökhelyettesi kinevezése előtt éppen a megfelelő munkahelyi légkör és a dolgozók megbecsülésének fontosságáról beszélt az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt a pozícióra történt meghallgatásán.

A G7 által megszólaltatott munkatársak szerint az elmúlt másfél évtizedben éppen az ellenkező irányú folyamatok erősödtek fel. A szakemberek elvándorlása továbbra is komoly problémát jelent, és a lap forrásai szerint a GVH-nál jelenleg különösen súlyos a szakemberhiány.

Nőtt a létszám, de nem úgy, ahogy kellene

Első látásra ellentmond ennek, hogy a hivatal alkalmazottainak száma az elmúlt években emelkedett. A GVH saját beszámolói szerint a 2010-es kormányváltást követő jelentős létszámcsökkenés után 2020-ig nagyjából változatlan maradt a dolgozói létszám, majd ezt követően növekedés indult. 2019-hez képest tavaly már több mint tíz százalékkal többen dolgoztak a hivatalnál. A létszámadatok mögé nézve azonban jóval összetettebb kép rajzolódik ki.

A növekedés ugyanis jelentős fluktuáció mellett ment végbe, a munkatársak jellemzően 15–20 százaléka évente kicserélődött, és még a kedvezőbb években is az alkalmazottak mintegy tizede távozott. A GVH saját beszámolói alapján a kilépők nagyjából fele vizsgáló volt.

Ez különösen problémás egy olyan intézményben, ahol a munkatársak tapasztalata meghatározó az összetett versenyjogi ügyek vizsgálatában. A G7-nek nyilatkozó források szerint az új dolgozók pótlása ezért önmagában nem oldja meg a szakmai tapasztalat elvesztésének problémáját.

Ráadásul a teljes létszám növekedését nem elsősorban az alapfeladatokat ellátó munkakörök bővülése magyarázza. A hivatal back office területe 2019 óta hozzávetőleg a duplájára nőtt, különösen jelentős volt a kommunikációs terület bővülése.

A magas fluktuáció mögött a vezetési kultúra is állhat

A G7 forrásai szerint a munkatársak elvándorlásának egyik oka Tóth András vezetési stílusa lehet. A lapnak nyilatkozó egykori és jelenlegi dolgozók beszámolói szerint az elnökhelyettes által kialakított munkahelyi légkör az elmúlt években egyre rosszabbá vált. Több forrás arról számolt be, hogy Tóth rendszeresen emelt hangon beszélt a munkatársakkal, és a vele szakmai konfliktusba kerülő kollégákat időnként távozással vagy elbocsátással fenyegette. A beszámolók szerint az elnökhelyettes az utóbbi időszakban egyre inkább úgy viselkedett, mintha a hivatalon belül kevéssé lenne számonkérhető.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a teljes versenytanács közösen kezdeményezett fegyelmi eljárást ellene. A G7 szerint a beadványban nemcsak a vezetési stílus szerepelt, hanem egy szakmai konfliktus, valamint az a súlyos állítás is, hogy Tóth munkaidejének jelentős részét a hivatalon kívüli saját ügyeire fordítja, amelyekhez a GVH erőforrásait és munkatársait is felhasználja.

A kezdeményezésből végül nem lett fegyelmi eljárás. A G7 információi szerint Rigó Csaba hónapokig nem reagált érdemben a beadványra, majd végül elutasította azt, és kiállt helyettese mellett.

A fizetések sem tartották ott a szakembereket

A lapnak nyilatkozók szerint a vezetési problémák mellett az anyagi megbecsülés hiánya is hozzájárulhatott a szakemberek távozásához. A reálbérek nem tudták követni az inflációt, miközben a versenyszféra magasabb fizetésekkel könnyebben el tudta csábítani a GVH tapasztalt munkatársait. A magas fluktuáció így egyszerre jelenthetett létszám- és tudásveszteséget a hivatal számára.

A G7 forrásai emellett azt állították, hogy az ügyek kiválasztásánál és szűrésénél politikai szempontok is szerepet játszhatnak. Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan hatóságnál, amelynek egyik legfontosabb feladata a verseny tisztaságának biztosítása.

Fotó: Gazdasági Versenyhivatal / Facebook