Polt Péter szerint politikai döntés miatt kellett távoznia az Alkotmánybíróság éléről

A volt legfőbb ügyész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert úgy véli, politikai okokból szüntették meg az Alkotmánybíróság elnökeként betöltött mandátumát. Polt Péter egy interjúban az ügyészséget érő kritikákról, a közelmúlt letartóztatásairól, valamint az új vagyonvisszaszerzési hivatalról is kifejtette véleményét.

Polt Péter a KözTér YouTube-csatornának adott interjújában beszélt arról, miért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). A volt legfőbb ügyész szerint politikai indíttatás állt az Alkotmánybíróság elnökeként betöltött megbízatásának megszüntetése mögött, ezért azt szeretné elérni, hogy a strasbourgi bíróság mondja ki: jogszerűtlenül távolították el a tisztségéből.

Az interjúban korábbi párttagsága is szóba került. Polt Péter elmondta, hogy mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból. Visszautasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész rendelkezett korábbi párttagsággal, így szerinte az ő politikai múltja nem számít rendkívülinek.

Erkölcsi elégtételt vár a strasbourgi bíróságtól

Polt Péter alkotmánybírósági elnöki mandátuma az Alaptörvény Tisza-kormány által kezdeményezett 17. módosítása nyomán szűnt meg. A volt alkotmánybíró a történteket Baka András korábbi ügyéhez hasonlította. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének szintén egy alkotmánymódosítást követően kellett távoznia, miután átalakították a bírósági csúcsszervet.
Polt Péter elmondása szerint elsősorban erkölcsi elégtételt szeretne kapni Strasbourgtól. Azt várja, hogy az EJEB állapítsa meg a mandátuma megszüntetésének jogellenességét, emellett pedig valamilyen kompenzációra is számít. Úgy véli, több korábbi bírósági döntés is alátámaszthatja a keresetét, ezért jó esélyt lát a számára kedvező ítéletre.

Visszautasította az ügyészséget érő politikai vádakat

A beszélgetésben Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének állításai is előkerültek. Fürcht korábban arról beszélt, hogy az úgynevezett aranykonvoj ügyében egy felettes vezető szóban határozta meg, kik ellen indulhat nyomozás, és kiket nem szabad kihallgatni.

Polt Péter szerint nehezen elképzelhető, hogy ilyen utasítás elhangzott volna. Visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint legfőbb ügyészként politikai szempontok alapján avatkozott volna be a büntetőeljárásokba. Mint mondta, egy ilyen beavatkozásnak bizonyosan lennének nyomai, ő azonban nem tud ilyenekről.

Hozzátette, hogy az ügyészség szakmai iránymutatásokat adhat a nyomozóhatóságoknak, politikai indíttatású utasításokat azonban nem. Az ügyészeknek lehetőségük van arra is, hogy megtagadják a jogalap nélküli utasítások végrehajtását.
Fejes Péter legfőbb ügyésszé választását jó döntésnek nevezte. Indoklása szerint Fejes több évtizedes ügyészségi tapasztalattal rendelkezik, a vörösiszap-katasztrófát követő eljárásban pedig megfelelően képviselte a vádat.

A közelmúlt letartóztatásairól is beszélt

A közismert személyek és politikusok vezetőszáron történő előállításával, illetve letartóztatásával kapcsolatban Polt Péter úgy fogalmazott: mivel az intézkedések részletes indokait nem hozták nyilvánosságra, nem tudja megítélni, hogy azok megalapozottak voltak-e.

Hozzátette, hogy az érintetteknek lehetőségük van jogorvoslatot kérni Magyarországon, később pedig akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhatnak, amennyiben úgy érzik, hogy megsértették a jogaikat.

Az interjúban az elhúzódó büntetőeljárások kérdése is felmerült. Polt Péter szerint több ügy még a választások előtt indult, de csak április óta gyorsultak fel, példaként pedig a Volánbusz beszerzéseivel kapcsolatos eljárást említette. Úgy véli, ezeknek a nyomozásoknak most jött el az ideje.

A volt legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárások elhúzódása nem kizárólag Magyarországon jelent problémát. Szerinte az ügyészségi szakasz általában egyébként is a legrövidebb része az eljárásnak.

Szakmai hiányosságokat lát az új vagyonvisszaszerzési hivatalnál

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról Polt Péter azt mondta, politikai szempontból érthetőnek tartja az új intézmény felállítását, annak szakmai előkészítésével azonban nincs megelégedve.

Kérdésesnek nevezte, hogy miért volt szükség egy új szervezet létrehozására, amely ügyészeket és más szakembereket vehet át, miközben jelentős költségekkel jár, és olyan feladatokat is elláthat, amelyek más igazságszolgáltatási intézmények hatáskörébe tartoznak. Szerinte célszerűbb lett volna a már működő szervezetek hatékonyságát növelni. Úgy látja, az NVVH létrehozását szakmai érvekkel nem sikerült kellően alátámasztani, a döntés mögött inkább politikai megfontolások állhatnak.

Az Európai Ügyészséghez (EPPO) történő csatlakozásról szintén kritikusan nyilatkozott. Szerinte ez tovább darabolhatja az ügyészség jelenlegi monopóliumát, ugyanakkor egyelőre nem látja, milyen konkrét többletet jelentene Magyarországnak a csatlakozás, illetve miben tudna többet nyújtani az európai szervezet a hazai ügyészségnél.

A gyermekvédelmi botrányokról és Magyar Péter mentelmi jogáról is szó esett

A gyermekvédelmi intézményekben dolgozók ellen indult büntetőeljárások kapcsán Polt Péter arról beszélt, hogy az ágazat mindig vonzotta azokat is, akik nem a gyermekek segítése, hanem kihasználása miatt kerültek ezekbe az intézményekbe.Szerinte korábban is lehettek olyan szürke foltok a rendszerben, amelyekre a közelmúlt botrányai ráirányították a figyelmet. Úgy véli, ezek az ügyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hasonló visszaélések jelentősen visszaszoruljanak.

Magyar Péter mentelmi jogának kikérése is szóba került. A miniszterelnök korábban kifogásolta, hogy az ő mentelmi jogáról Hankó Balázséval és Seszták Miklóséval együtt döntöttek.

Polt Péter erre reagálva úgy fogalmazott: nehéz helyzetet teremt, ha valaki fenyegetve érzi magát, és ilyen körülmények között kell döntéseket hoznia. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a hagyományokat követve továbbra is a jogállami keretek között működik majd.

Fotó:Youtube/KözTér