A magyarok több mint kétharmada nyilvánosságra hozná az ügynökaktákat

A magyar társadalom jelentős többsége támogatja az ügynökakták november elejére tervezett megnyitását – derül ki a Republikon Intézet 2026. szeptemberi kutatásából. A megkérdezettek 41 százaléka valamennyi ügynökakta teljes nyilvánosságát szeretné, 28 százalék csak a közszereplők aktáit tenné hozzáférhetővé. Mindössze 17 százalék ellenzi a nyilvánosságra hozatalt, 14 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A pártpreferenciák alapján azonban komoly különbségek rajzolódnak ki. A Tisza szavazóinak fele az összes ügynökaktát nyilvánosságra hozná, további 32 százalék pedig a közszereplők dokumentumait tenné megismerhetővé. Vagyis a párt támogatóinak összesen 82 százaléka áll valamilyen mértékű nyilvánosság mellett, és mindössze 9 százalék ellenzi azt.

A Fidesz–KDNP táborában ezzel szemben 36 százalék egyáltalán nem támogatja az akták nyilvánosságra hozatalát. A kormánypárti szavazók 19 százaléka az összes dokumentumot, 20 százaléka pedig csak a közszereplők aktáit hozná nyilvánosságra. A bizonytalanok között 17 százalék az ellenzők aránya, míg 40 százalék teljes, 24 százalék pedig a közszereplőkre korlátozott nyilvánosságot szeretne.

A Republikon emlékeztet, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának végrehajtását a forradalom évfordulójáról november 4-re halasztották. Az intézet értékelése szerint az intézkedés ettől függetlenül egyértelmű társadalmi támogatottságot élvez, és az akták tartalmának nyilvánosságra kerülése hosszabb időre is meghatározhatja a magyar közbeszédet.

Eltűnőben a baloldal

A kutatás a magyarok világnézeti önbesorolását is vizsgálta. A legtöbben, 40 százaléknyian jobboldali-konzervatívként határozták meg magukat, 17 százalék liberálisnak, 13 százalék zöldnek, 13 százalék pedig baloldalinak vallotta magát.

A Republikon szerint 2024 novemberéhez képest elsősorban a baloldali önbesorolás aránya változott: öt százalékponttal csökkent, miközben nőtt azoké, akik egyik kategóriát sem választották.

Jelentős különbség látszik a két nagy politikai tábor világnézeti összetételében is. A Fidesz–KDNP szavazóinak 80 százaléka jobboldali-konzervatívnak vallja magát, miközben a Tisza támogatói jóval heterogénebb csoportot alkotnak: körükben a liberális világnézet a leggyakoribb, de jelentős a konzervatív, baloldali és zöld önbesorolásúak aránya is. A kutatás szerint a Tisza-szavazók 18 százaléka baloldali, 15 százaléka zöld, 16 százaléka pedig nem sorolta magát egyik világnézeti kategóriába sem.

A Republikon kutatása 1000 ember telefonos megkérdezésével készült szeptember 23. és 28. között. A minta nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra, a hibahatár ±3,5 százalékpont.