KNYF: már öt gyanúsítottja van az aranykonvoj-ügynek

Már öt gyanúsítottja van az úgynevezett aranykonvoj-ügynek. A választások utáni „válságtanácskozások” témája az információk szerint az aranykonvoj-akció körül felmerült kényes jogi kérdések.

Kedden írt arról a Telex, hogy olyan válságtanácskozás is volt a Belügyminisztériumban az áprilisi választás után, de még az új kormány felállása előtt, amelyen az ukrán pénzszállítók elleni akcióban felmerülő jogi kérdéseket, aggályokat beszélték át az akcióban érintett szervek képviselői. A cikk szerint a találkozókon a titkosszolgálatok illetékesein kívül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) is képviseltette magát.

A megbeszélésen a TEK jelenlegi parancsnoka, Kovács András dandártábornok is részt vett az akkor még önálló TEK főigazgató-helyetteseként. Épp ezért küldtünk kérdéseket az ORFK-nak, ami október 1-től a TEK-et irányítja. A rendőrség azonban a válságtanácskozással kapcsolatos kérdésünkre a Központi Nyomozó Főógyészséghez irányított. Ugyanígy tett a Belügyminisztérium, ami a Telex cikke alapján helyt adott a megbeszéléseknek. 

Öt gyanúsított

A KNYF A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2026. október 2-án vonta saját hatáskörébe az úgynevezett aranykonvoj-ügy nyomozását. Fürcht Pál, a szervezet korábbi vezetője a 2026. júniusi lemondása után nyílt levélben és nyilatkozataiban közvetlen politikai és ügyészségi nyomásgyakorlással vádolta meg a feletteseit. Állítása szerint a nyomozás adatai azt mutatták, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók, vagyis az aranykonvoj elfogására. Fürcht kijelentette, hogy a nyomozók előtt már 2026 májusában egyértelművé vált, hogy az eljárás egy politika által kreált ügy, amely mögött nem valós bűncselekmény állt.

A volt főügyész emellett súlyos belső visszaélésekről számolt be, kiemelve, hogy a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője szóban határozta meg számára, ki ellen szabad nyomozni és kit tilos kihallgatni, így az eljárás politikai irányításának nem maradt írásos nyoma. Elmondása szerint a felettesei kifejezetten megtiltották a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, valamint a nemzetbiztonságért felelős Szathmáry Istvánnak a tanúkénti vagy gyanúsítotti kihallgatását. A Legfőbb Ügyészség hivatalos közleményben reagált a vádakra, és azokat alaptalan vádaskodásnak minősítve visszautasította.

Az, hogy ilyen előzmények után saját hatáskörbe vonta a KNYF a nyomozást, arra utal, hogy politikus is érintett az ügyben. Korábban az egykori titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár, Farkas Örs és Orbán Viktor volt miniszterelnök neve is felmerült az ügyben. 

A válságtanácskozásokkal kapcsolatos kérdésekre a KNYF azt válaszolta: "a hivatkozott büntetőeljárásban öt személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg."

Eddig azt lehetett tudni, hogy Hajdu János, egykori TEK-vezér volt az egyetlen gyanúsított az ügyben. Az ügyészség hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsította meg. Hajdu tagadta a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett, és szabadlábon védekezik.

2026. március 5-én a Terrorelhárítási Központ és a titkosszolgálat az M3-as autópályán feltartóztatott egy ukrán pénzszállítmányt. A gépjárművekből a hatóságok több tonna aranyat és készpénzt foglaltak le, míg a szállítmányt kísérő személyeket napokig jogellenesen fogva tartották. Az akciót később a Fidesz saját választási kampányához használta fel.