Leállítják a Déli Körvasút építését, kizárják Mészáros V-Hídját az összes folyamatban levő magyarországi vasútépítésből

Az uniós ellenőrök a miniszter beszámolója szerint feltárták, hogy a V-Híd a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás megsértésével állította össze a nyertes ajánlatát. A kormány új kivitelezővel próbálja megmenteni a beruházás több százmilliárd forintos uniós finanszírozását, közben pedig azzal az 57,1 milliárdos előleggel is el kell számolni, amelynek visszafizetését már egy állami bank garantálja.

Előbb még biztonságossá kell tennie a félkész építkezést a V-Hídnak, utána azonban le kell vonulnia a Déli Körvasút munkaterületéről – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányzati tájékoztatón. A minisztérium megszünteti a Mészáros Lőrinc cégével kötött szerződést, és új kivitelezőt keres, arról viszont egyelőre nincs hír, mikor indulhat újra a munka.

„Kizárjuk Mészáros Lőrinc cégét, a V-Hidat minden jelenleg zajló vasúti beszerzési eljárásból a közbeszerzési szabályok megsértése és a magyar állam megkárosítása miatt” – írta Magyar Péter a Facebookon. Vitézy a tájékoztatón pontosította, mely eljárásokat érinti a döntés: azokat, amelyek előkészítésében a Kontúr Csoport is részt vett.

A Kontúr számolta ki az akkori állami megrendelőnek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek, hogy a Déli Körvasút egyes munkái várhatóan mennyibe kerülnek majd, majd ebből állt össze az a részletes költségbecslés, amelyet a pályázók nem láthattak, hiszen aki ismeri a megrendelő számításait, könnyebben hozzájuk igazíthatja a saját ajánlatát. A V-Híd viszont a miniszter által bemutatott uniós megállapítások szerint hozzájutott ezekhez az adatokhoz, a Kontúr pedig segített a nyertes ajánlat elkészítésében is, miközben az állami megrendelőnek dolgozott.

A 403 munkatétel 59 százalékánál úgy lehetett megkapni a V-Híd által ajánlott árat, hogy a Kontúr eredeti becslését megszorozták 0,91905122-vel. Sok különböző munkánál tehát a becsült ár nagyjából 92 százalékát ajánlották, mindig ugyanazzal a nyolc tizedesjegyű aránnyal. A másik pályázó ajánlatában Vitézy szerint egyetlen ilyen egyezést sem találtak. „Ilyen véletlen a Földön nincs” – mondta, és felvetette, hogy valaki egyszerűen megkaphatta a Kontúr Excel-tábláját, majd egy szorzóval átírhatta benne az árakat. Ezt már saját feltételezéseként mondta el, az Európai Számvevőszék a beszámolója szerint azt állapította meg, hogy a bizalmas információk átadásával a Kontúr tisztességtelen előnyhöz juttatta a V-Hidat, amelyet emiatt ki kellett volna zárni a közbeszerzésből.

Két héttel az eredményhirdetés után a tervezőcég már a nyertes cégcsoporthoz került: Vitézy szerint 2021. szeptember 3-án hirdették ki a V-Híd győzelmét, szeptember 17-én pedig a V-Híd Vagyonkezelő megvásárolta a Kontúrt. A kivitelezési szerződést a szerkesztőségünk rendelkezésére álló közbeszerzési eredménytájékoztató szerint október 29-én kötötték meg, áfa nélkül 337,9 milliárd forintra. Mindössze két ajánlat érkezett: a V-Híd mellett a Dömper, a Subterra–Raab és a Pannon-Doprastav alkotta SDD Konzorcium indult.

A miniszter kétségesnek tartja, hogy egy ekkora felvásárlást két hét alatt elő lehet készíteni és le lehet zárni, ráadásul elmondása szerint a cégek már korábban ugyanabban az épületben működtek, és vezetőik között is volt kapcsolat. Annak tisztázását, hogy született-e megállapodás a felvásárlásról már a közbeszerzés idején, a nyomozó hatóságokra bízta.

Januárban már megérkeztek az első uniós megállapítások Magyarországra, Vitézy szerint az Európai Számvevőszék Windisch László ÁSZ-elnöknek címezte a leveleit, és a kormánnyal folytatott levelezés is az Állami Számvevőszéken keresztül zajlott. Az előző kormány februárban azzal vitatta a kifogásokat, hogy az ajánlattétel idején még nem volt közös tulajdonosa a két cégnek, a V-Híd versenyelőnye pedig csak feltételezés. Az uniós számvevők azonban júliusban fenntartották a megállapításaikat, szeptemberben pedig az Európai Bizottság megtagadta a támogatási szerződés fenntartását, így a beruházás a jelenlegi formájában elvesztette az uniós finanszírozását.

Feljelentést a korábbi kormány a miniszter tudomása szerint nem tett, és az ÁSZ sem kezdeményezte a kifogásolt közbeszerzés felülvizsgálatát. Vitézy azt mondta, a minisztériuma már kifutott abból a határidőből, ameddig megtámadhatná az eljárást, a számvevőszéknek viszont még lenne erre lehetősége. Magyar Péter a tájékoztatón Windisch lemondását követelte. A teljes uniós jelentés és a levelezés nincs a birtokunkban, az ÁSZ szerepéről ezért egyelőre a miniszter beszámolója alapján tudunk írni.

Mintegy 210 milliárd forint IKOP Plusz-forrást és további 157,5 milliárd forint CEF-támogatást sorolt fel Vitézy, vagyis csaknem 370 milliárd forint uniós pénzt érint az ügy. A Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján a kormány úgy látja, hogy ennek jelentős részét vissza lehet szerezni, ha lezárják a mostani szerződést, és szabályos közbeszerzésen választanak új kivitelezőt. Azt még nem tudni, mennyit sikerül megmenteni; Vitézy 50–100 milliárd forintra becsülte a magyar adófizetőket érő kárt, részletes számítást azonban nem mutatott be. Költségvetési csalás gyanúja miatt a következő napokra NAV-feljelentést jelentett be, és közbeszerzési kartell gyanújára hivatkozva a Gazdasági Versenyhivatal eljárását is kezdeményezik.

Az új kivitelezőnek egy 42 százalékos készültségnél félbehagyott építkezést kell majd átvennie. Kelenföld és Ferencváros között a két meglévő vágány mellé harmadikat, helyenként negyediket építenek, új megállókkal és hidakkal; Vitézy továbbra is szükségesnek tartja a fejlesztést, mert így az elővárosi, a távolsági és a tehervonatokból is több közlekedhetne.

Fotó: Magyar Építők

Közben rendezni kell a V-Hídnak kifizetett előleg sorsát is: a cég már 101,4 milliárd forintot megkapott, ebből azonban Vitézy szerint 57,1 milliárdot még nem számoltak el az elvégzett munkák számláiban. A szerződés lezárásakor kell megállapítani, mennyi jár vissza az államnak.

Az előleg visszafizetésére eredetileg az MKB, későbbi nevén az MBH vállalt bankgaranciát, 2024 októberében viszont Vitézy szerint az állami Magyar Fejlesztési Bank vette át ezt a szerepet, amit Lázár János minisztériuma elfogadott. Ha a V-Híd nem fizet, és teljesülnek a garancia feltételei, az MFB-nek kell helyette visszaadnia a pénzt, vagyis az állam a saját bankjától követelheti az összeget. A miniszter ebben is bűncselekmény gyanúját látja, mert szerinte az államhoz került vissza az a kockázat, amelytől a garanciának védenie kellett volna.

Az 57,1 milliárdot ettől még nem lehet elveszett pénzként elkönyvelni. Az MFB kifizetése után is kérdés lenne, mennyit tud behajtani a V-Hídon, és milyen biztosítékok fedezik a követelését. A garanciaszerződésnek ezeket a részleteit nem ismerjük.

Néhány nappal korábban ugyanez a két cégnév szerepelt a Megafon finanszírozásáról szóló Direkt36-cikkben is. Az október 5-én megjelent tényfeltárás szerint a V-Híd, a Kontúr és az R-Kord 2022 óta legalább 4,5 milliárd forinttal támogatta a Fidesz üzeneteit terjesztő szervezetet. Egy belső levél csak a V-Híd 2024-es Megafon-támogatását 3 milliárd forintra tette, a rendelkezésre álló iratokból azonban nem derül ki, hogy a szervezetnek adott pénz a Déli Körvasút előlegéből származott volna.

Kérdéseinket a Kontúr Csoportnak, a V-Hídnak és az Állami Számvevőszéknek is elküldtük. A cégektől az uniós megállapításokról, az előleg és a bankgarancia ügyéről, illetve a Megafon támogatásáról kértünk tájékoztatást, az ÁSZ-tól pedig arról, mikor értesült a szabálytalanságokról, és milyen lépéseket tett. 

Ha választ kapunk, arról is beszámolunk.

Fotó: Vitézy Dávid / Facebook