Fehér foltok a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak adatbázisa
A nyilvántartást az állam kezeli, de az adatok valódiságának ellenőrzése nem az állam feladata, hanem az adatszolgáltató bankoké. Közérdek lenne, hogy a nyilvántartásban pontos és naprakész adatok szerepeljenek, ugyanis az állam egy vele szerződésben álló piaci szereplőnek a központi költségvetés terhére csak akkor utalhat pénzt, ha a partner tulajdonosi szerkezete átlátható.

A nyilvántartást az állam kezeli, de az adatok valódiságának ellenőrzése nem az állam feladata, hanem az adatszolgáltató bankoké. Közérdek lenne, hogy a nyilvántartásban pontos és naprakész adatok szerepeljenek, ugyanis az állam egy vele szerződésben álló piaci szereplőnek a központi költségvetés terhére csak akkor utalhat pénzt, ha a partner tulajdonosi szerkezete átlátható.
Júliustól a Magyarországon nyilvántartásba vett magántőkealapok már nem rejtegethetik tényleges tulajdonosaikat. Tényleges tulajdonosnak a jog azt a magánszemélyt tekinti, akinek legalább 25 százalékos részesedése, szavazati joga vagy irányítási joga van a speciális befektetési konstrukciónak számító magántőkealapban.
A tényleges tulajdonos magánszemélyekről a NAV vezet adatbázist, a nyilvántartásban szereplő adatok azonban nem a NAV saját adatai, hanem a magántőkealappal kapcsolatban álló bankoktól, egyéb pénzügyi szolgáltatóktól származnak.
Az adatok valódiságának ellenőrzése a bankok, pénzügyi szolgáltatók feladata, a tőlük kapott adatokat a NAV nem csekkolja.
Mivel a NAV a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozik, az átláthatóságért küzdő Transparency International Magyarország (TIM) július végén a Pénzügyminisztériumnak nyújtotta be a magántőkealapokra vonatkozó közérdekű adatigénylését. A TIM 45 általa megnevezett magántőkealap, illetve a magántőkealapokat kezelő 26 alapkezelő tényleges tulajdonosaira volt kíváncsi. A TIM összesítése szerint ebben a 45 magántőkealapban több mint 1500 milliárd forint értékű állami befektetési kötelezettség, magyarul közpénz van.
"Adatvesztés"
A Transparency hiányos listát kapott, a listáról 12 magántőkealap és 9 alapkezelő tényleges tulajdonosai maradtak le. A NAV azt válaszolta a TIM-nek, hogy a hiányolt adatokat nem látja az általa kezelt, de mint említettük, a bankoktól, pénzügyi szolgáltatóktól kapott adatokat tartalmazó nyilvántartásban.
A NAV nyilvántartásában nincs például adat az MBH Magántőkealap tényleges tulajdonosairól, ahogy az Indotek-Ventures Alpha magántőkealap tulajdonosairól sem. Előbbi Mészáros Lőrinchez, utóbbi a Volánbusz-üggyel összesfüggésben letartóztatott Jellinek Dánielhez köthető. Az MBH Bank azt állítja, hogy határidőre feltöltötte az adatokat, ezért nem érti, hogy azokat a Transparency miért nem kapta meg.
A Bankszövetség főtitkára szerint a teljes bankszférára igaz, hogy betartja az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
A hiányos adatbázist egy bankjogász a HVG.hu-nak azzal magyarázta, hogy a Tisza-kormány belenyúlt a szabályozásba, kiterjesztve a tényleges tulajdonosi státuszt a magántőkealapok befektetőin túl azokra a magánszemélyekre is, akiknek befolyásuk van a befektetési politikára, az irányításra, illetve akik az elmúlt öt évben legalább 25 százalékban részesültek a magántőkealap által termelt profitból.
Ezeket az adatokat viszont nem júliusig, hanem október 5-ig kellett megküldeni a NAV-nak. Ezzel együtt a Transparency szerint az általuk megkapott listáról olyan adatok is hiányoznak, amiket nem október elejéig, hanem júliuisig meg kellett volna kapnia a NAV-nak.
Egyeztetnek, felülvizsgálnak
A NAV is érzékeli a visszásságokat, és bár nem lenne dolga, egyeztet az érintett piaci- és hatósági szereplőkkel, a Pénzügyminisztérium pedig felülvizsgálja a nem egyértelmű szabályozást – közölt az adóhatóság.
A magántőkealapok mögé továbbra is el lehet bújni, mert ha a befektetők úgy döntenek, hogy valamennyien megállnak 24,99 százalékos részesedésnél, nem kerülnek be a tényleges tulajdonosok adatbázisába.
A NAV által vezetett nyilvántartás egyébként nem ismerhető meg szabadon, ahhoz, hogy adatot kérjünk le belőle, a jogos érdek igazolása után engedélyt kell hozzá kérni.
Fotó: Facebook





