Hankó Balázs védője: hivatalosan nincs szó tiltott pártfinanszírozásról az NKA-ügyben

Hankó Balázzsal szemben eddig csak a hűtlen kezelés gyanúját közölték - mondta a volt kulturális miniszter védője. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az elnyert pályázati pénzek szabálytalan elköltésééért nem a volt kulturális miniszter felel. 

„A hűtlen kezelés bűncselekménye miatt folyamatban lévő nyomozásban a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség az őrizetbe vett dr. Hankó Balázs országgyűlési képviselő letartóztatását indítványozza”

Az idézet a szeptember 30-án kiadott ügyészségi közleményből származik, és a hűtlen kezelés hangsúlyos benne, mert ez segít megérteni Hankó Balázs védőjének érvelését. 

A hűtlen kezelést a Büntető törvénykönyv így definiálja: „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”. A volt kulturális miniszter esetében az idegen vagyon a Nemzeti Kulturális Alapban (NKA) pályázati kerete volt. Az NKA egy pénzügyi alap, elsődleges pénzforrása az ötöslottó játékadója, aminek 90 százalékát törvény szerint az NKA kapja.

A pénz egy részét az NKA kollégiumai osztják szét pályázati alapon, és a mindenkori kulturális miniszternek is van saját pénzügyi kerete. Mivel az NKA elnöke a mindenkori miniszter, a kollégiumi pénzosztásra is van rálátása és lehet rá befolyása. Az ügyészség szerint Hankó Balázsnak volt is befolyása a kollégiumi pénzosztásra. 

A gyanú hűtlen kezelés, bűnszervezetről, tiltott pártfinanszírozásról egyelőre nincs szó

Egy büntetőügyben a szereplők gyanúhoz, vádhoz "kötöttek”. Hankó Balázs védője, Tóth M. Gábor többször is egyértelművé tette a Partizánnak adott interjúban, hogy neki a volt miniszter ügyvédjeként, jogi képviselőjeként kizárólag azzal kell foglalkoznia, hogy az ügyészség milyen gyanút közöl Hankó Balázzsal. A gyanú jelenleg hűtlen kezelés, a Hankó ügyében kiadott ügyészségi közleményben is ez áll.     

„Hankó Balázs esetében a hűtlen kezelés azt jelenti, hogy miniszterként megsértett-e bármilyen vagyonkezelői szabályt akkor, amikor X-nek, Y-nak, Z-nek Zs összegű forintot ítélt oda támogatásként” – hangsúlyozta Tóth M. Gábor. Hozzátette, hogy álláspontja szerint Hankó ügyében vagyonkezelési szabályzat alatt elsősorban a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete értendő.   

A tiltott pártfinanszírozásra, illetve a bűnszervezeti elkövetésre tett állításokkal, utalásokkal, feltételezésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ügyészség Hankó Balázzsal szemben sem egyiket, sem másikat nem közölte. 

A tiltott pártfinanszírozás eleve nem büntetőjogi kategória. Bár a választói akarat tiltott befolyásolását a Btk. ismeri, ezt a bűncselekményt kizárólag tiltott külföldi támogatás felhasználásával lehet elkövetni. Az NKA-ban azonban hazai pénz van. 

Bűnszervezet alatt pedig a köznyelv mást ért, mint a jog. A Btk. szerint a „bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”. 

Hankó Balázs esetében egyelőre annyit jelenthetünk ki biztosan, hogy az öt év a gyanú szerint megáll, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést ugyanis a törvény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A jog szerint 500 millió forint felett minden vagyoni hátrány különösen jelentősnek minősül, az NKA ügyben szereplőket pedig 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány okozásával gyanúsítják. 

A támogatás szabályszerű elköltéséért a nyertes pályázó felel 

A Kontroll is megírta, hogy a Fásy család céges érdekeltségei nagyjávól 170 millió forintot kaptak egy négyrészes dokumentumfilm elkészítésére az NKA-tól.  

"Büntetőjogi értelemben az ügynek nem tárgya, hogy a megítélt összeggel arányos volt-e a kulturális teljesítmény" – mondta a védő. Hozzátette, hogy az sem a vagyonkezelő, azaz ebben az esetben Hankó Balázs felelőssége, ha a megítélt pályázati pénzt vagy annak egy részét egyes támogatottak nem célhoz kötötten használják fel, hanem másra költi. Ilyen esetben a gyanú nem hűtlen kezelés, hanem költségvetési csalás - jegyezte meg az ügyvéd,  

Az NKA-ügy eredetileg valamelyik elnyert támogatás vagy támogatások szabálytalan elköltése miatt indult. Az ügyészség maga írta le júniusban, az első letartóztatások idején, hogy a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás gyanújával kezdett el nyomozni, a hűtlen kezelést a pályázati folyamat feltárása "rajzolta ki". 

Bács-Kiskunban, Békésben vagy Csongrád-Csanád megyében találhattak tehát olyan pályázót vagy pályázókat - magánszemélyt, egyesületet, céget -, akik másra költötték az elnyert NKA-támogatást, mint amire kapták.      

Tiltott párfinanszírozásra és szervezett elkövetésre is utalnak jelek 

A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor Iroda mutatta ki, hogy az NKA-pénzeket nem települési, járási vagy megyei szinten, hanem választókerületi bontásban osztották szét, és mind a 106 egyéni (országgyűlési képviselői) választókerületben nagyjából 100-100 millió forint landolt a pályázóknál. A pályázók többsége így vagy úgy, de a Fidesz-KDNP helyi szervezeteihez, politikusaihoz, illetve a pártszövetség országgyűlési képviselőjelöltjeihez kötődött a tényfeltáró cikkek, videók szerint. 

A településsel, járással, megyével szemben a választókerület politikai kategória és nem közigazgatási egység.   

Maradtak fenn hivatalos kormányzati iratok is arról, hogy az NKA-támogatások odaítélése előtt az Orbán-kormány politikai alapon mérte fel a pénzigényeket. 

A Hankó Balázs őrizetbe vételének napján kiadott ügyészségi közleményből pedig nemcsak az olvasható ki, hogy a támogatást politikai alapon is osztották el, de az is, hogy Hankó Balázs és társai mindezt szervezetten tették. 

Tóth M. Gábor közlése szerint az ügyészség olyan gyanút nem közölt Hankó Balázzsal, hogy választókerületenként nagyjából ugyanannyi NKA-támogatást osztottak szét a nyertes pályázók között. 

De az ügyészség taktikájáról még annyit sem tudunk, mint a védeleméről.