Emberi Jogok Európai Bírósága: Orbánék jogsértő módon korlátozták a tanárok sztrájkjogát

Két tanár és két pedagógus-szakszervezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely most kimondta: a sztrájkjogba való beavatkozás nem volt „szükséges egy demokratikus társadalomban”. A döntés három hónap múlva lesz jogerős, a kormány ugyanis január 6-ig élhet újratárgyalási kérelemmel.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, amiért a kormány megvonta a pedagógusok sztrájkjogát. Viszont nemcsak ők tettek így, hanem két érintett tanár is, akik közül Kiss Rékát Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője képviselte – írja a HVG.

A tanárok jobb munkakörülményeket, magasabb béreket és az oktatási rendszer problémáinak hatékonyabb kezelését követelték, az Orbán-kormány azonban halogatta a sztrájkjogról szóló egyeztetéseket. 

2022 februárjában a koronavírus-járványra hivatkozva a kabinet rendeletben határozott meg szabályokat, kimondva, hogy iskolákban és óvodákban akkor is biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, és meg kell tartani bizonyos tanórákat, ha a pedagógusok sztrájkolnak. Ezzel lényegében kiüresítette a sztrájkjogot, ez polgári engedetlenséghez vezetett, amit a kormány kirúgásokkal torolta meg. 

Az Alkotmánybíróság impotenciáját Strasbourg orvosolta

A botrányos eljárás miatt mind a pedagógus-szakszervezetek, mind pedig a tanárok Alkotmánybírósághoz fordultak, de elutasították a keresetüket, így Strasbourgban tettek panaszt.

A bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a tanárok sztrájkjának 2022-ben bevezetett korlátozása szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban 

– mondta a per kimenetéről a lapnak Frank Evelyn. A strasbourgi bíróság arra jutott, hogy az állam túllépte a számára biztosított mérlegelési mozgásteret, ezért a sztrájkjogba való beavatkozás nem volt „szükséges egy demokratikus társadalomban”. A döntés három hónap múlva lesz jogerős, a kormány ugyanis január 6-ig élhet újratárgyalási kérelemmel, amit nagy horderejű döntésekben engedélyez a bíróság.