Az Alkotmánybíróság szerint nem zárhatta volna el a kormány az önkormányzatokat a bíróságtól

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás több szabályát, miután arra jutott, hogy az önkormányzatoknak semmilyen érdemi lehetőségük nem maradt arra, hogy bíróság előtt vitassák a rájuk kirótt összeget. A döntés például Budaörs számára különösen nagy tételről szólt: a testület eltörölte a város 2025-re előírt, 6,1 milliárd forintos befizetését rögzítő rendelkezést is.

Budaörs még tavaly fordult alkotmányjogi panasszal az AB-hez, mert az önkormányzat szerint a szabályozás úgy tette lehetővé a hozzájárulás levonását, hogy közben gyakorlatilag minden jogorvoslati utat lezárt a települések előtt.

Az Index cikke szerint az Alkotmánybíróság végül azt állapította meg, hogy a rendszer ebben a formájában sérti a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot. A települések ugyanis sem a fizetési kötelezettség megállapítását, sem annak összegét nem támadhatták meg, ráadásul egy visszamenőleges hatályú szabályozással még a már folyamatban lévő pereket is lezárták volna, a testület ezért 2026. december 31-i hatállyal megsemmisítette a 2025-ös költségvetési törvény vonatkozó részeit, Budaörs esetében azonban ennél közvetlenebb döntés is született: eltörölték az NGM-rendelet azon sorát, amely a város 2025-ös befizetését 6,1 milliárd forintban határozta meg.

Ez Budaörs költségvetéséhez mérten is hatalmas összeg, ugyanis a körülbelül harmincezer lakosú város teljes büdzséje 24 milliárd forint körül alakult, vagyis annak nagyjából a negyedét vitte volna el a hozzájárulás. Idén már 6,5 milliárd forintot írtak elő a településnek, amivel Budaörs az ország hatodik legnagyobb befizetője lett, több nagyvárost, köztük Miskolcot, Szegedet és Pécset is megelőzve.

Karácsony Gergely a döntés után arról írt, hogy az AB a szolidaritási hozzájárulás teljes rendszerét alkotmányellenesnek mondta ki, a határozat azonban ennél szűkebb: maga a hozzájárulás nem szűnik meg, az alkotmánybírák elsősorban a beszedés módját és a jogorvoslat hiányát kifogásolták, vagyis a tehetősebb önkormányzatok továbbra is kötelezhetők befizetésre, de ezt nem lehet úgy megoldani, hogy közben még a bírósághoz fordulás lehetőségét is elveszik tőlük.

Az AB szerint, ha a kormány fenntartja a jelenlegi vagy ahhoz hasonló rendszert, biztosítania kell, hogy az önkormányzatok érdemben vitathassák a rájuk kirótt összeget.

Fotó: Facebook