50 perce

Titokban mentették a bizonyítékok másolatait, felülről akarták elkaszálni a Schadl–Völner-ügyet – Fürcht Pál kitálalt

Titokban mentették a bizonyítékok másolatait, felülről akarták elkaszálni a Schadl–Völner-ügyet – Fürcht Pál kitálalt

Egy autó hátsó ülésén közölték Fürcht Pállal, hogy le kell állítani a Völner Pált érintő eljárást. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlamenti vizsgálóbizottság előtt szerdán a többi között arról is beszélt, hogyan akadályozták meg a nyomozás megszüntetését, miért rejtették el a lefoglalt adatok másolatait és milyen beavatkozási kísérletekkel találkoztak a végrehajtói korrupciós ügyben.

„Ebből az ügyből nem lehet semmi, a Völner Pállal kapcsolatos ügyet le kell zárni, meg kell szüntetni” – Fürcht Pál szerint ezt közölte vele Tomin Szilvia, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetője, aki egy autó hátsó ülésén számolt be a „fentről” érkezett utasításról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi vezetője szerdán, az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt idézte fel a Schadl–Völner-nyomozás kezdetét. Az ügy egy NAV-eljárás befolyásolásának gyanújából indult, majd a felderítők eljutottak Schadl György végrehajtói kari elnökhöz és Völner Pál igazságügyi államtitkárhoz. Egy megfigyelés során azt is látták, hogy Schadl egy boros ajándéktasakot helyez Völner autójának csomagtartójába.

Ibolya Tibor segítségével mentették meg a nyomozást

Fürcht és Tomin a leállításra vonatkozó utasítás után külön-külön felhívta Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyészt, majd Végh Tamással, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjével együtt úgy döntöttek, hogy még az előkészítő eljárás megszüntetése előtt feljelentést tesznek a KNYF-nél. Így indulhatott meg a nyomozás.

„Azt kell mondanom, hogy ha nincsen dr. Tomin Szilvia, aki becsületes tábornok asszony, akkor ma nincsen Schadl–Völner-ügy. Ha nincsenek az NVSZ kiváló felderítői, akkor szintén nincsen ez az ügy” – mondta Fürcht, aki szerint az érintett rendőrök közül később többen az állásukat féltették, végül azonban áthelyezték őket.

Ibolya Tibort a történtek miatt Fürcht szerint politikai támadások érték. Felidézte, hogy egyszer az irodájában tartózkodott, amikor egy államtitkár vagy helyettes államtitkár telefonon kérte számon a főügyészt a feljelentés miatt. A politikus nevét nem tudta megmondani, Ibolya viszont a beszámolója szerint közölte, hogy nem hajlandó bűnpártolást elkövetni.

Polt Péter akkori legfőbb ügyész később kiállt Ibolya mellett, aki 2022-ben legfőbbügyész-helyettes lett. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész javaslatára azonban Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025. szeptember 22-i hatállyal, érdemei elismerése mellett felmentette a tisztségéből. Fürcht ezt Nagy egyik első intézkedéseként említette, de a felmentés hivatalos indoklásából nem következik, hogy a döntés összefüggött volna Ibolya korábbi szerepével a Schadl–Völner-ügyben.

Páncélszekrénybe rejtették a bizonyítékokat

A volt főügyész szerint a nyomozás későbbi szakaszában szóbeli utasítást kapott egy felettes ügyésztől, hogy semmisítsék meg a lefoglalt telefonokról és számítógépekről készült hiteles adatmásolatokat. Ezt azzal indokolták, hogy az eszközökön az ügyhöz nem kapcsolódó személyes adatok is lehetnek. Fürcht írásban kérte az utasítás megerősítését, mert a másolatok nélkül később nem lehetett volna bizonyítani, hogy a lefoglalt adatokon nem változtattak.

„Ha a hiteles másolatokat megsemmisítjük, akkor ezáltal nem tudjuk bizonyítani, hogy azokat az adatokat foglaltuk le a bíróság előtt, amit lefoglaltunk” – magyarázta. A másolatokat ezért olyan ügyészek páncélszekrényeiben rejtették el, akik nem szerepeltek a nyomozásban. Fürcht szerint az adatoknak ma is ott kell lenniük, de ezt már nem tudja ellenőrizni.

Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozást segítő jogosítványainak korlátozása jelentősen megnehezítette a felderítést. Állítása szerint egy végrehajtó és egy szolgálat közreműködésével Boros Gábort, a nyomozást irányító ügyészt is megpróbálták hitelteleníteni. A részleteket minősített adatokra hivatkozva nem ismertette.

„Tóni, Ádi, Barbara” – nem találtak koncessziót

A meghallgatáson a Schadl–Völner-ügyből ismert „Tóni, Ádám és Barbara” névsor is előkerült. Fürcht szerint egy orvos-vállalkozó vallomásában szerepelt, hogy az érintettek hosszú távú koncesszióról egyeztettek, a nyomozók azonban sem a megfelelő pályázatot, sem a koncessziós szerződést nem találták meg. Így nem tudtak olyan cselekményt bizonyítani, amely büntetőjogi felelősséget alapozott volna meg.
„Tehát az, hogy Tóni, Ádi, Barbara, az nem azt jelentette, hogy mi féltünk volna ezektől a személyektől” – jelentette ki. Egy üveg 12 éves whiskyt is felajánlott annak, aki megtalálja az emlegetett koncessziót.

Fürcht azt is tagadta, hogy Rogán Antal vagy emberei az ő vezetése alatt bejártak volna az ügyészségre, és iratokat távolítottak volna el a Schadl–Völner-aktákból. Állítását akár hazugságvizsgálattal is kész lenne alátámasztani. Szerinte az iratok eltüntetése azért is lett volna nehéz, mert a nyomozati anyagok több példányban, a bíróságoknál, a gyanúsítottaknál és a védőknél is megtalálhatók voltak.

Varga Judit volt igazságügyi miniszterről azt mondta, a nyomozás alapján arra jutottak, hogy nem tudott a végrehajtói visszaélésekről, mert a terület irányítását másra bízta. Egy időben titkos együttműködőként is bevonták volna az eljárásba, ezt azonban Polt Péter nem támogatta, mivel Varga aktív politikus volt.

Árverési visszaélések, politikai befolyásolás

Fürcht szerint már 2007–2008-ban is nyomoztak olyan végrehajtók ellen, akik bennfenteseknek kedveztek az árveréseken, vagy erős emberekkel próbálták elriasztani a lehetséges vevőket. Felidézett egy esetet, amikor egy végrehajtó szexuális ellenszolgáltatást kért egy nőtől jogosulatlan iratbetekintésért, és olyan egyetemi vizsgáról is beszélt, amelyen egy végrehajtó szerinte érdemi teljesítmény nélkül kapott átmenő osztályzatot.

A Schadl–Völner-nyomozás során egy végrehajtói csoport állítólag politikai kapcsolatokkal próbált eltávolíttatni egy bírónőt, mások pedig egymilliárd forintos támogatást akartak szerezni egy állítólag vízzel működő autóra. Fürcht szerint egyik próbálkozás sem járt sikerrel. Hangsúlyozta, hogy nem valamennyi végrehajtóról beszél, és több esetben a nyomozók nem jutottak el a megalapozott gyanúig.

A képviselők többször kérdezték arról is, tapasztalt-e politikai nyomást az ügyészség munkájában. Fürcht közvetlen politikusi utasításról nem számolt be, de a meghallgatás későbbi részében igennel válaszolt arra a kérdésre, kapott-e valaha politikailag befolyásolt utasítást a felettesétől.

Saját felelősségét sem tagadta. Azt mondta, szándékosan nem sértett jogszabályt, de vezetőként erkölcsi felelősséget érez az ügyészség hibáiért. Arról is beszélt, hogy egy korábbi sajtótájékoztatója előtt 17 oldalas forgatókönyvet kapott, és egy tableten keresztül élőben figyelmeztették, ha eltért az előírt szövegtől. Ezt az ügyészség hierarchikus működésével magyarázta.

Fürcht júniusban mondott le a KNYF éléről, miután állítása szerint a Legfőbb Ügyészség vezetői informális úton befolyásolták a politikailag érzékeny nyomozásokat, köztük az ukrán pénzszállítók elfogásával kapcsolatos aranykonvojügyet. Szeptemberben fegyelmi eljárás indult ellene, amelynek időzítését később összefüggésbe hozta Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölésével. Szeptember végén nyílt levélben azt is állította, hogy a nyomozás adatai szerint Orbán Viktor adott utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására. Az ügyészség október elején saját hatáskörbe vonta a korábban a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen zajló nyomozást.

Zárt ülésen folytatódhat a meghallgatás

Fürcht több kérdésre minősített adatok miatt nem válaszolt nyilvánosan, ezért Toroczkai László, a vizsgálóbizottság elnöke zárt ülés összehívását kezdeményezte, lehetőség szerint legkésőbb a következő hétre. Ehhez előbb be kell szerezni a titkosított információk megismeréséhez szükséges engedélyt. Fürcht még az engedélyt kiadó személy vagy szervezet kilétét is csak zárt ülésen volt hajlandó elárulni.
A meghallgatás későbbi részében Balla György fideszes képviselő azt is javasolta, hogy a bizottság kérje be Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely korábbi tanúkihallgatásainak jegyzőkönyveit. Toroczkai arra kérte, hogy a kezdeményezést írásban nyújtsa be.

Fotó: Kontroll

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Kapcsolódó tartalmak