Libikóka - "adok-veszek" a banki átutalásra, készpénzfelvételre kirótt illetéknél

Januártól a jelenlegi 50 ezer forint helyett 150 ezer forintig mentesülnek a lakossági banki utalások a tranzakciós illeték megfizetése alól. Azért, hogy az államkassza pénzénél maradjon, az üzleti szféra terheit megemelik. 

A tranzakciós illeték alól nincs kivétel, a sarc minden banki műveletet terhel, és nem kell hozzá bemenni egy bankfiókba. Az illeték – bizonyos összeghatár felett - a postai készpénzbefizetésban és a postai készpénzkifizetésban éppúgy megjelenik, mint a bankkártyás vásárlásban, a bankautomatás készpénzfelvételben vagy az értékpapír-vásárlásban. (az államadósság finanszírozását szolgáló állampapír-vásárlást nem terheli tranzakciós illeték)    

A készpénzfelvétel a drágább mulatság, az illeték mértéke duplája az átutalásra kirótt illetékének. Előbbi 0,9 százalék, utóbbi 0,45 százalék a felvett vagy átutalt összeg arányában. 

A lakosság bizonyos összeghatárig mentesül az illeték megfizetése alól. Átutalásnál jelenleg 50 ezer forint a plafon tranzakciónként, januártól a limit 150 ezer forintra ugrik. Vagyis a lakosság a 150 ezer forintot meghaladó átutalás után fizet majd csak. A készpénzfelvétel illetékmentes határa nem változik, marad havi 300 ezer forint. 

A BiztosDöntés.hu összefoglalója szerint a tranzakciós illeték a bankkártyás vásárlással optimalizálható leginkább, mert a kártyás tranzakcióknál létezik éves átalány. 

Az üzleti szféra fizeti meg a lakosságnak tett engedmény árát    

Azért, hogy az államkassza ne bukjon a lakosságnak tett engedményen, a tranzakciónként kiróható illeték maximális összegét másfélszeresére emelik januártól – 20 ezerről 30 ezer forintra. 

Ez a lépés a BiztosDöntés.hu elemzése szerint 4,44 millió forint felett drágítja majd meg az átutalásokat, a 30 ezer forintos maximum 6,66 millió forinttól lép be. 

Mindez azt jelenti, hogy a lakosságnak tett engedmény árát az üzleti szféra fizeti majd meg, hiszen több milliós utalások a gazdasági életben jellemzők és nem a magánszemélyek mindennapjaiban. 

Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, valószínűsíthető, hogy a cégek az illetékemelés okozta többletterhüket igyekeznek majd beépíteni a költségeikbe, amit a végfogyasztó lakosság is megérezhet. 

Ezt tették eddig a bankok is, szétterítve a tranzakciós illeték megfizetéséből származó terheiket. A sarc ugyanis trükkös, közvetlenül a pénzintézeteket, pénzügyi szolgáltatókat terheli, az ügyfeleknek közvetve, az áthárítás révén jelent terhet. 

Továbbvitt "matolcsyzmus"

A tranzakciós illeték az Orbán-rendszer öröksége és a gazdasági unortodoxia „atyja”, Matolcsy György „terméke”. Az ő minisztersége alatt vezették be 2013-tól. A cél az új közteherrel is az volt, hogy az állam a foglalkoztatás helyett sokkal inkább a fogyasztást adóztassa.

Fotó: pexels.com