Tiziano vagy mégsem? – Matolcsyék 4,5 milliárdot fizettek egy vitatott eredetű festményért

A Magyar Nemzeti Bank tizenegy évvel ezelőtt az Értéktár program legdrágább darabjaként vásárolta meg a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást, amelyet védettsége miatt nem lehetett kivinni az országból. Molnos Péter művészettörténész kutatása a kép korábban ismert tulajdonosi történetét is megkérdőjelezi, és továbbra sem világos, milyen független szakvélemények és értékbecslések alapján döntött a jegybank a vásárlásról.

Molnos Péter művészettörténész kutatása szerint már 2009-ben megkérdőjelezték a nemzetközi szakirodalomban, hogy a Matolcsy György vezette MNB által 2015-ben megvásárolt Tiziano-festményt valóban a reneszánsz mester készítette-e. Giorgio Tagliaferro olasz művészettörténész akkor Tiziano műhelyének tulajdonította a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást, keletkezését pedig 1555–1560 közé datálta. Tátrai Vilmos magyar művészettörténész ezzel szemben korábban úgy ítélte meg, hogy a képet maga Tiziano festette 1540 körül.

A kételyek azóta tovább erősödtek. Irina Artemieva, a szentpétervári Ermitázs Tiziano-kutatója a mester segédeinek munkáját vélte felismerni a festményen, Enrico Maria Dal Pozzolo olasz művészettörténész pedig 2025-ös tanulmányában szintén fenntartásokkal kezelte a szerzőséget. Molnos szerint ezek a vélemények nem bizonyítják, hogy a kép nem Tiziano alkotása, azt viszont igen, hogy a szerzősége már a jegybanki vásárlás előtt is vitatott volt – írja a hvg.hu.

A Szépművészeti Múzeum ugyanakkor az RTL Híradónak azt közölte, hogy tanulmányok igazolják a festmény eredetét. A jegybankot is megkereste a csatorna, az MNB azonban nem válaszolt a kérdéseikre.

A festményt 2005-ben még 140 millió forintért vásárolta meg Pintér Gyula vállalkozó a Nagyházi Galéria árverésén. Később azzal magyarázta a döntését, hogy az aukció előtti éjszakán Tizianóval álmodott, aki bólintással jelezte neki, hogy ő készítette a képet. Pintér 2009-ben 1,6 milliárd forintra becsült értékről beszélt, hat évvel később pedig már ennek majdnem a háromszorosát kapta érte a jegybanktól.

A Matolcsy idején indított Értéktár programban összesen nagyjából 10,8 milliárd forintot költöttek műtárgyakra, amelyek közül a Tiziano-festmény volt a legdrágább beszerzés. A 4,5 milliárdos vételár a tíz évvel korábbi aukciós összeg több mint a 32-szerese volt, ráadásul a kép értékesítését a műemléki védettsége is korlátozta.

A nemzetközi műkereskedelemben ugyan fizettek hasonló összegeket Tiziano alkotásaiért, de a Magyarországon védett festmény nem kerülhetett külföldi vevőhöz. Az ár meghatározásakor ezért Molnos Péter szerint a jóval szűkebb hazai piacot is figyelembe kellett volna venni. Összehasonlításként: a magyarországi műkereskedelem addigi rekordja mindössze 240 millió forint volt, amelyet egy Csontváry-festményért fizettek.

Sötét foltok a milliárdos festmény múltjában

Molnos egy régi Mafilm-katalógusban talált rá a festményre, amelyből kiderült, hogy korábban Kelényi László ismert műkereskedő és műgyűjtő kollekciójában volt. Ez eltér attól a korábban elterjedt történettől, amely szerint az alkotás évtizedekig egy pécsi család otthonában volt, tulajdonosai pedig mit sem tudtak annak valódi értékéről.

A műkereskedelemben valójában már jóval korábban felfigyeltek rá. Hemző Ilona műkereskedő Molnosnak elmondta, hogy annak idején Kelényi László Tiziano alkotásának hitte a képet, és háromszor is megpróbálta eladni a Szépművészeti Múzeumnak, mindhiába. A festmény egyébként már 1932-ben szerepelt egy budapesti árverésen, akkor Tiziano utáni másolatként 300 pengő volt a kikiáltási ára, 1960-ban pedig ismeretlen velencei mester műveként nyilvánították védetté.

A pécsi kapcsolatot Molnos szerint Kelényi László fia, Kelényi Gábor magyarázhatja, aki a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektoraként dolgozott, és apja halála után megörökölhette a festményt. Feltehetően a család pécsi ágától került a kép a 2005-ös árverésre, bár az továbbra sem világos, miért adták el akkor, amikor Tátraiék már vizsgálták a szerzőségét.

Molnos Péter azt is szeretné tisztázni, hogy milyen független szakvélemények és értékbecslések alapján döntött az MNB a 4,5 milliárdos vásárlásról, illetve mennyire vették figyelembe a már publikált tudományos kételyeket és a kép védettségéből adódó piaci korlátozásokat. A művészettörténész közölte: a jegybank által kifizetett összeg a legtöbb, nemzetközi árveréseken elkelt, Tizianónak tulajdonított festmény árát is meghaladta.

Fotó: Molnos Péter / Facebook