Lázár Tibor: Az egyetemisták mozgalma a rendszerváltás befejezetlen munkáját akarja elvégezni Szerbiában

Az egyetemisták szerbiai mozgalmának választási győzelme után parlamenti képviselő lehet Lázár Tibor zentai festőművész, aki az Egyetemista Lista 72. helyén szerepelt. Az Átlátszó múlt héten megjelent interjújában arról beszélt, miért vállalta a jelöltséget, hogyan jutott el Szerbia az országos tiltakozásokig, és miért tartja elengedhetetlennek a jogállam helyreállítását.

A vasárnapi választási győzelem előtt készült beszélgetésben Lázár Tibor a szerbiai tiltakozások előzményeit és az egyetemisták politikai szerepvállalását is felidézte. A festőművész szerint a mozgalom kialakulásában meghatározó szerepet játszott a 2024 novemberében történt újvidéki tragédia, amikor a vasútállomás előtetőjének leomlása 16 ember életét követelte.

Lázár úgy látja, a társadalmi felháborodást nemcsak a tragédia, hanem a hatalom felelősséghárítása is erősítette. Szerinte az emberek azt tapasztalták, hogy a történteknek nem lett valódi következménye, és nem történt érdemi előrelépés a felelősök elszámoltatásában.

A tiltakozásokból idővel országos mozgalom nőtt ki. Az egyetemisták először egyetemi blokádokkal, majd tömegtüntetésekkel követeltek változást, később pedig saját jelöltekkel indultak a választásokon. Lázár szerint a fiatalok megjelenése a szerbiai közéletben az egész folyamat egyik legpozitívabb fejleménye volt.

A festőművész a mozgalom egyik fontos sajátosságának tartja, hogy az nem egyetlen politikus köré szerveződik. Szerinte az egyetemisták kezdettől elutasították a személyi kultuszt, és olyan jelölteket kerestek, akik korábban nem kötődtek a politikai pártokhoz. A 250 fős listára különböző szakmák képviselői, tudósok, sportolók, földművesek és kisebbségi közösségek tagjai is felkerültek.

Lázár elmondása szerint a jelöltállítás folyamata bizalmasan zajlott. Az egyetemi karok külön-külön gyűjtötték össze a neveket, a jelöltekről pedig több egyeztetési körben döntöttek. A titoktartásnak biztonsági jelentősége is volt, mert így akarták megelőzni, hogy a hatalom idő előtt értesüljön a jelöltek kilétéről, és nyomást gyakorolhasson rájuk.

A mozgalom célja Lázár szerint nem az, hogy a jelöltek hosszú távon politikusként maradjanak a közéletben. Az interjúban arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után átmeneti, szakértői kormányra lenne szükség, amely megteremti a tisztességes és demokratikus választások feltételeit. A jelöltek ezután visszatérhetnének eredeti szakmájukhoz.

A program egyik legfontosabb eleme a jogállam helyreállítása. Lázár szerint a szerbiai hatalom rendszeresen megkerüli az alkotmányt és a törvényeket, ami szerinte az újvidéki tragédiához vezető folyamatokban is szerepet játszott. Úgy fogalmazott, a jogszabályok betartásának alapvető követelménynek kellene lennie, nem pedig olyan akadálynak, amelyet a politikai vezetés igyekszik kijátszani.

A festőművész a szerbiai politikai rendszer problémáit a rendszerváltás befejezetlenségével is összefüggésbe hozta. Szerinte Slobodan Milošević rendszerének 2000-es bukása után nem bontották le következetesen a korábbi hatalmi struktúrákat, ezért a régi politikai erők később ismét megerősödhettek. Úgy látja, a mostani mozgalomnak éppen az lehet az egyik feladata, hogy ezen a helyzeten változtasson.

Lázár Tibor a VMSZ-ről is beszélt

Az interjúban a vajdasági magyar közösség helyzete is szóba került. Lázár szerint a magyarok egy része bizonytalanul viszonyul az egyetemisták mozgalmához, amiben szerepet játszhat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hosszú ideje fennálló helyi beágyazottsága és a szerb kormánypártokkal fenntartott szövetsége.

A festőművész úgy véli, a VMSZ jelentős befolyással rendelkezik az oktatásban, a közintézményekben és a munkahelyeken is. Szerinte a párt túlságosan szorosan kötötte magát a Fideszhez és a Szerb Haladó Párthoz, ami politikai kockázatot jelenthet számára, ha ezeknek a kapcsolatoknak a jelentősége csökken.

Lázár a vajdasági magyarok elégedetlenségének okai között a szakértelem hiányát, a mindennapi ügyek rossz kezelését és a korrupciót is említette. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar közösségben is sokan támogatják az egyetemistákat. A listán három magyar jelölt szerepelt, és a mozgalom más kisebbségek képviselőinek is helyet adott.

A jelöltséget Lázár megtisztelő, de kockázatokkal járó feladatnak nevezte. Az interjúban arról beszélt, hogy a politikai szerepvállalás miatt számolni kell a lejáratással, a munkahely elvesztésével, a fenyegetésekkel, sőt akár a fizikai erőszakkal is. Hozzátette, hogy nem készült politikusnak, ezért a képviselői munkát menet közben kell majd megtanulnia.

A festőművész szerint a mozgalom nem egyéni teljesítményekről szól, hanem közös munkáról. Úgy fogalmazott, az egyetemisták és a hozzájuk csatlakozó jelöltek célja az, hogy változást érjenek el Szerbiában, és ne okozzanak csalódást azoknak, akik bizalmat szavaztak nekik.

Fotó: YouTube/Átlátszó