12 perce

Kiakadtak a kisbefektetők a NER-cégek miatt elfogadott törvényen, az államfőhöz fordultak

Kiakadtak a kisbefektetők a NER-cégek miatt elfogadott törvényen, az államfőhöz fordultak

A 4iG és az MBH átvételét megkönnyítheti az új törvény, a kisbefektetők érdekvédői szerint azonban közben az ő védelmüket is leépíti. A TEBÉSZ azt kéri a köztársasági elnöktől, ne írja alá a jogszabályt, a parlament pedig dolgozza át a kifogásolt részeket.

Az állami vagyon védelmére hivatkozva fogadta el a parlament azt a törvényt, amely ellen most a kisbefektetők tiltakoznak, szerintük ugyanis az új szabályokkal nemcsak a NER-cégek átvételét könnyítik meg, hanem más tőzsdei vállalatok részvényeseit is hátrányos helyzetbe hozzák. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége, vagyis a TEBÉSZ ezért Baka András köztársasági elnökhöz fordult, hogy küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek – írja a 24.hu. A szervezet „botrányosnak és jogellenesnek” tartja a módosításokat, és azt is kifogásolja, hogy azokat társadalmi vita és szakmai egyeztetés nélkül, alig egy nap alatt fogadták el.

Amikor valaki meghatározó befolyást szerez egy tőzsdei cégben, a többi részvényesnek is lehetőséget kell adnia arra, hogy eladja neki a részvényeit, mégpedig törvényi szabályok alapján meghatározott áron. Ez azért fontos, mert aki korábban befektetett a vállalatba, nem feltétlenül akar az új irányító mellett is tulajdonos maradni, különösen úgy, hogy kisrészvényesként kevés beleszólása van a döntésekbe. A kötelező nyilvános vételi ajánlat biztosítaná neki a kiszállást, a TEBÉSZ szerint viszont az új kivételekkel ezt egyes esetekben akár fél évvel el lehetne halasztani, máskor pedig teljesen meg lehetne kerülni.

A nagybefektető közben már irányíthatná a vállalatot, és ha a várakozás alatt romlik a cég helyzete, vagy esik az árfolyam, azt a kisebb részvényesek is megszenvednék, ráadásul a későbbi ajánlati ár kiszámításánál is a későbbi időpont számítana, így végül olcsóbban kellene megválniuk a részvényeiktől, ha elfogadják az ajánlatot. A szervezet szerint ezzel éppen az a védelem veszne el, amelynek az ilyen helyzetektől kellene megóvnia őket.

A Jászai Gellérthez kötődő 4iG és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH azért érintett, mert a törvény a cégeket birtokló magántőkealapok kezelőinek lecserélését is megkönnyíti. A befektetési jegyek legalább 60 százalékával rendelkező tulajdonos kezdeményezhetné a cserét, amellyel az alaphoz tartozó vállalatok irányítása is más kézbe kerülhet. Az indokolás szerint ilyenkor „nem szándékolt részesedésszerzés” történik, ezért nem indokolt vételi ajánlatot előírni.

A TEBÉSZ viszont azt kifogásolja, hogy a mentességeket nem kizárólag az állam vehetné igénybe, a megfelelő feltételeket teljesítő más nagybefektetők is élhetnének velük. A törvény hatása így jóval túlérhet az MBH és a 4iG ügyén, ezért a szervezet nem az állami vagyon védelmét célzó intézkedések elvetését kéri, hanem a kisbefektetők jogait gyengítő rendelkezések törlését.

Fotó: Budapesti Értéktőzsde

Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ne maradjon le semmiről...
Iratkozzon fel hírlevelünkre