Az AI-tudás lett az új diploma

Augusztus 2-től a magyar hatóság is rákérdezhet: tudják-e a dolgozóid, mit csinál valójában az a mesterséges intelligencia, amit naponta használnak. Az Európai Unió AI-törvényének 4. cikkelye már másfél éve, 2025 februárja óta előírja, hogy minden vállalat gondoskodjon a munkavállalói megfelelő szintű AI-írástudásáról. Ez az idei dátum viszont valódi fordulópont: mostantól a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok ellenőrizhetik és szankcionálhatják is a mulasztást.

Nem informatikai probléma

A tévhit makacs: sokan még mindig azt hiszik, az AI-írástudás a fejlesztők és az adatelemzők ügye. A jogszabály mást mond. A 4. törvénycikk szerint minden olyan munkavállalónak elegendő AI-tudással kell rendelkeznie, aki bármilyen formában AI-rendszert használ a munkájában, a könyveléstől a marketingen át a raktárkezelésig. A törvény azt is figyelembe veszi, ki milyen kontextusban dolgozik az eszközzel, de a felelősség alól senki nem bújhat ki egyszerűen azzal, hogy „ő nem informatikus”.

A piac már dönt helyetted

A jogszabálynál is gyorsabban mozog a munkaerőpiac. A vezetők 66 százaléka nem is venne fel olyan jelöltet, akinek nincs alapvető AI-készsége, 71 százalékuk pedig inkább választ egy kevésbé tapasztalt, de AI-fluens pályázót egy rutinos, de lemaradó versenytársával szemben. A LinkedIn-profilokon AI-készséget feltüntetők aránya 142 százalékkal nőtt, az „AI-fluencia” iránti álláshirdetési igény pedig hétszeresére. A PwC globális AI-munkaerőpiaci elemzése szerint az AI-készséggel rendelkező munkavállalók fizetése azonos pozícióban átlagosan 56 százalékkal magasabb, mint AI-készség nélküli kollégáiké. 

Komoly bírság 

Önmagában a 4. törvénycikkely megszegésére nincs külön bírságtétel, de ez félrevezető biztonságérzetet ad. Ha egy vállalatnál bármilyen más AI Act-jogsértés (mondjuk egy rosszul felügyelt, magas kockázatú rendszer) miatt vizsgálat indul, a hatóság az AI-képzés hiányát terhelő körülményként veszi figyelembe. A tétek pedig nem jelképesek: a legenyhébb kategóriában is 7,5 millió euróig, vagy az árbevétel 1 százalékáig terjedhet a bírság, a legsúlyosabb jogsértéseknél ez 35 millió euróra, illetve az árbevétel 7 százalékára nő.

Kétszeres hátrányban

Miközben ez zajlik, a magyar vállalatok jelentős része még el sem indult ezen az úton. 2024-ben a hazai cégek 7,4 százaléka használt valamilyen AI-technológiát, szemben a 13,5 százalékos uniós átlaggal. 2025-re az uniós átlag közel a duplájára, nagyjából 20 százalékra ugrott. A magyar vállalatok hiába zárkóznak fel valamelyest, a szakadék az élboly és a hazai mezőny között évről évre tágabb lesz.

Nem egyforma a léc

Az AI-írástudás nem egyetlen skálán mérhető tudás. Egy beosztott munkavállalónál elsősorban a pontos, kontextusalapú promptolás, az adatbiztonsági tudatosság és a kapott válaszok kritikus ellenőrzése számít. Egy vezetőnél ennél több: reális megtérülési becslés, a szervezeti struktúra átgondolása az emberi és az AI-alapú munka elosztásában, valamint a jogi megfelelés felügyelete. Két különböző kompetencia, egy közös alapkövetelmény.

Ezt a különbséget kevés hazai képzési program kezeli tudatosan. A SERCO Informatika Zrt. AI és Innovációs üzletága ezért indította el ingyenes, moduláris AI Lab képzését (ailab.serco.hu), amely a Crawl-Walk-Run módszertan szerint, szerepkörönként épül fel: külön utat kínál a napi szintű felhasználóknak és külön a stratégiai döntéshozóknak. Aki augusztus 2. előtt még nem tette fel magának a kérdést, hogy mennyire AI-írástudó a csapata, az már nem halogathatja tovább.

A cikk megjelenését a SERCO Informatika Zrt. AI és Innovációs üzletága támogatta.

Fotó: Envato