Nemcsak a szupergazdagoknak, a családi vállalkozásoknak is fájhat a vagyonadó

A tervezett új közteher jóval szélesebb kört érinthet annál, mint amit elsőre az egymilliárd forintos határ sugall. Családi vállalkozók és jelentős ingatlanvagyont öröklők is nehéz helyzetbe kerülhetnek, miközben az értékbecslés, az ellenőrzés és a tőke esetleges elvándorlása is komoly kérdéseket vet fel.

A vagyonadó bevezetésének egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül az adó mértéke, hanem annak meghatározása lehet, hogy pontosan mi tartozzon az adóalapba, hogyan állapítsák meg az egyes vagyonelemek értékét, és miként lehessen mindezt ellenőrizni.

A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az 1 milliárd forint feletti magánvagyonra tervezett évi 1 százalékos adó gyakorlati megvalósítása számos problémát vethet fel.

Papíron milliárdos, a bankszámláján mégsem az

A pénzügyi eszközöknél – például bankszámláknál vagy tőzsdei részvényeknél – viszonylag egyértelműen megállapítható az aktuális érték. Egy ingatlannál, gépjárműnél vagy egy nem tőzsdei vállalkozásban lévő tulajdonrésznél azonban már lényegesen nehezebb ugyanez. Egy cég értékét ugyanis nem lehet csak a könyv szerinti saját tőkéből levezetni: számíthat a jövedelemtermelő képessége, piaci helyzete, növekedési lehetősége, szerződésállománya és más, nehezebben számszerűsíthető tényező is.

Még ennél is összetettebb a helyzet a műtárgyaknál, az ékszereknél, a veterán autóknál, az értékes óráknál vagy más gyűjteményeknél. Minél több ilyen nehezen árazható eszköz kerül az adó hatálya alá, annál nagyobb lehet az értékelési viták és az adminisztráció kockázata. A rendszert ráadásul csak akkor lehet hatékonyan ellenőrizni, ha az érintett vagyonelemekről megfelelő nyilvántartások és adatok állnak rendelkezésre.

A KPMG szerint ezért az adó nem feltétlenül csak a közvélemény által szupergazdagként azonosított embereket érintené. Az egymilliárdos küszöb fölé kerülhetnek olyan családi vállalkozók is, akik évtizedek alatt építették fel cégüket, több generáció alatt jelentős ingatlanvagyont felhalmozó családok, valamint olyan örökösök, akiknek a vagyona nagyrészt vállalkozásokban vagy ingatlanokban áll. Ők úgy is jelentős adófizetési kötelezettséggel szembesülhetnek, hogy nincs ehhez mérhető szabadon felhasználható pénzük.

Likvid forrás hiányában így akár hitelfelvételre vagy egyes vagyonelemek értékesítésére is szükség lehet. A tanácsadó cég szerint ennek közvetett következményei is lehetnek: a magánadományok esetleges visszaesése például kulturális, oktatási és civil kezdeményezések finanszírozását is érintheti.

A tőke is mozdulhat

Nemzetközi példák is mutatják, mennyire érzékeny területről van szó. Franciaországban a korábbi, széles körű vagyonadót végül egy elsősorban az ingatlanvagyonra koncentráló rendszer váltotta fel. Svájcban ugyanakkor a működést részletes értékelési módszerek, fejlett nyilvántartások és hosszú idő alatt kialakult adóhatósági gyakorlat segíti.

A KPMG arra is felhívja a figyelmet, hogy egy széles körű adó nemcsak a már Magyarországon élő vagyonos emberek döntéseit befolyásolhatja. Azoknak a külföldieknek is szempont lehet, akik azt mérlegelik, hogy Magyarországra költözzenek és itt váljanak adóügyi illetőségűvé. Ha a szabályozás a külföldön tartott vagyonukra is kiterjedne, az ország a vagyonadóból remélt bevétel mellett más, később beszedhető adóbevételektől is eleshet.

Négy magyar milliárdosnál viszont már egészen más a matek

Magyar Péter hétvégi bejelentése egy ennél jóval szűkebb csoportra külön, magasabb adóterhet is kilátásba helyezett. A miniszterelnök országjárásának szolnoki állomásán arról beszélt, hogy 500 milliárd forintos vagyon felett az 1 százalékot meghaladó kulcsot is elképzelhetőnek tartja.

Az RTL Híradó számítása szerint ez a szigorítás mindössze négy magyar milliárdost érinthet. Ha az 500 milliárd forint feletti vagyonoknál egy százalékponttal emelnék az adót, az RTL kalkulációja szerint évente mintegy 38 milliárd forint többletbevételt jelenthetne az államnak.

Januártól jönne az új rendszer

Magyar Péter Szolnokon azt mondta, a kormány tervei szerint 2027. január 1-jétől vezetnék be a vagyonadót. A kormányfő azt is jelezte, hogy a végleges feltételek az eredeti vállalásnál szigorúbbak lehetnek, a részletes szabályokat azonban csak később ismerteti majd a Pénzügyminisztérium.

A korábban ismertetett elképzelés szerint az 1 milliárd forintot meghaladó magánvagyonra évi 1 százalékos adó vonatkozna, méghozzá széles adóalappal. Ebbe az ingatlanok és céges részesedések mellett más ingó, pénzügyi, illetve külföldön található vagyonelemek is bekerülhetnek. A szabályozás egyik alapvető indoka, hogy az egyes eszköztípusok kivétele ne tegye lehetővé a vagyon egyszerű átcsoportosításával az adó elkerülését.

A részletszabályok így döntő jelentőségűek lesznek. A KPMG elemzése alapján ugyanis nem pusztán az a kérdés, hogy mekkora kulcsot határoz meg a kormány, hanem az is, hogy a rendszer képes-e pontosan felmérni és ellenőrizni az adóztatandó vagyont úgy, hogy közben ne teremtsen aránytalan adminisztratív terheket vagy erős ösztönzőt a tőke és az adózók távozására.

Fotó: Facebook