Órákon át támadták az orosz rakéták és drónok Ukrajnát a Putyin-Trump-Hszi-találkozó után
Nyolc ember meghalt, legalább huszonnyolcan pedig megsebesültek, miután Oroszország több mint nyolc órán keresztül drónok és rakéták százaival támadta Ukrajnát. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök távozott a Sencsenben tartott kínai-orosz-amerikai csúcsról. Az újabb orosz támadás katonai és energetikai létesítmények mellett a kijevi közlekedési infrastruktúrát célozta, hatására Lengyelország riadóztatta vadászgépeit.

Nyolc ember meghalt, legalább huszonnyolcan pedig megsebesültek, miután Oroszország több mint nyolc órán keresztül drónok és rakéták százaival támadta Ukrajnát. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök távozott a Sencsenben tartott kínai-orosz-amerikai csúcsról. Az újabb orosz támadás katonai és energetikai létesítmények mellett a kijevi közlekedési infrastruktúrát célozta, hatására Lengyelország riadóztatta vadászgépeit.
Az orosz agresszió eddigi arányaihoz képest is szokatlanul intenzív és nagyszabású volt a péntekre virradó éjszakán történt támadás: a CNN híre szerint Moszkva mintegy 400 drónt és 120 sugárhajású cirkálórakétát indított, illetve lőtt ki Ukrajna több városára. A csapások nyolc ember életét követelték, legalább huszonnyolcan megsérültek. Kijevben három hidat ért találat a légicsapások során, Harkivban egy kórházat lőttek az oroszok ukrán források szerint, Dnyipropetrovszkban, Lvivben, valamint az ország több középső és északi megyéjében lakóépületek voltak a célpontok. Tengeti kikötőkre is csapást mértek az oroszok, számos régióban – így az Ukrajna nyugati részén lévő Lvivben, a Kárpátalján és Ivano-Frankivszk megyében – pedig áramszünetet okoztak az energetikai létesítmények elleni támadások – pont akkor, amikor éjszaka fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy a fővárost ért támadás miatt leállt a Dnyeper folyó két oldala közti közlekedés. „A hatóságok mindent megtesznek a támadás következményeinek mielőbbi enyhítése érdekében” – mondta a polgármester.
A támadás nem hagyta érintetlenül az Ukrajnával határos Lengyelországot sem: Varsó közlése szerint riasztották a hadsereg vadászgépeit és aktiválták a légvédelmi rendszereket, mert a légicsapások során megsértették az ország légterét, illetve „tárgyak” repültek be és zuhantak le lengyel területen.
Trump, Putyin és a „békteremtés”
Az orosz támadások nem sokkal azt követően kezdődtek, hogy Putyin elhagyta a Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnökkel történt találkozójának helyet adó Sencsent. Bár a csúcson Putyin és Trump állítólag az ukrajnai háborúról is tárgyalt, arról nem beszéltek, jutottak-e valamire. Kontroll: Trump, Putyin és Hszi leült tárgyalni - Ukrajna kimaradt... Putyin úgy fogalmazott, közös érdekeik vannak az ukrajnai háború rendezésében. Ennek, illetve annak fényében is különösen visszás Moszkva újabb, civil áldozatokat is követelő támadása, hogy a hármas csúcson Trump a barátjának nevezte orosz kollégáját, sőt azt állította, kész a békére. Hogy Ukrajnát érintően semmire sem jutottak a felek, az is bizonyítja, a találkozó után kiadott közös nyilatkozatukban az ENSZ reformjától kezdve az olajellátáson át az atomfegyverekig bezárólag az égvilágon mindenről szó volt, csak az oroszok agressziójáról nem.
A sencseni csúcs után Trump európai vezetőkkel beszélt telefonon, arról tájékoztatva őket, Putyin „fáradt”, és véget akar vetni a háborúnak. Donald Tusk lengyel elnök erre úgy reagált, Trump meglehetősen optimista, és más vezető politikusok is óvatosan fogadták az amerikai elnök szavait Putyin békeszándékait illetően.
Az ismételt drón- és rakétatámadással kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy az ukránok a napokban többször is sikeresen támadták a Krím-félszigetet Oroszország szárazföldi részével összekötő hidat. A létesítményben súlyos károkat okoztak, ez pedig kiváltotta Putyin dühét: az orosz elnök bosszút ígért a gyakorlatilag használhatatlanná vált hidat ért csapások miatt.
Fotó: Facebook/Ukrán Állami Rendkívüli Szolgálat




