Magyar Péter az emeléssel elégedetlen állami dolgozóknak üzent a 2027-es költségvetés bemutatásánál

Bemutatta a 2027-es költségvetés tervezetét Magyar Péter és Kármán András, miután a miniszterelnök hétfőn már két órán keresztül sorolta a főbb irányvonalakat. A kormány adócsökkentést, béremeléseket, a családi pótlék megduplázását és jelentős egészségügyi többletforrásokat ígér. A tervek szerint 1400 milliárd forintot takarítanának meg az állami kiadások visszafogásával, miközben a nagyvállalatok és a jelentős vagyonnal rendelkezők adóterhei emelkednének.

A Pénzügyminisztérium munkatársainak mondott köszönetet elsőként Magyar Péter a 2027-es költségvetés kidolgozásáért. A miniszterelnök szerint január 1-jétől minden magyar jobban jár, ha elfogadják a tervezetet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyetlen év alatt nem lehet megoldani az elmúlt 16 év valamennyi problémáját.

Kármán András a megörökölt költségvetési helyzet bemutatásával kezdte összefoglalóját. Elmondása szerint az előző négyéves Fidesz-ciklust befagyasztott uniós források és mindössze 1,2 százalékos GDP-növekedés jellemezte. 

A költségvetési hiány 2026-ban elérte volna a 8,3 százalékot, ha a Tisza-kormány nem fogja vissza a pazarlást.

A költségvetés kidolgozását az is nehezítette, hogy az elmúlt években jelentősen megemelkedett az infláció, miközben Magyarország fizette GDP-arányosan a legnagyobb kamatterheket. Ilyen körülmények között kellett megtervezni a több mint egy évtizede fennálló igazságtalanságok felszámolását célzó intézkedéseket, köztük a nyugdíjminimum megnégyszerezését és a családi pótlék megduplázását.

A pénzügyminiszter a költségvetés legfontosabb céljai között a szociális biztonság megerősítését és a kiegyensúlyozott közteherviselést említette. Megkezdik az államadósság lefaragását is, így a tervek szerint már jövőre csökkenhet a GDP-arányos államadósság.

Szja-csökkentés: A minimálbéren élők személyi jövedelemadója 15 százalékról 9 százalékra csökken. A 15 százalékos adókulcs csak a minimálbér kétszeresénél, vagyis 680 ezer forintnál érvényesül majd. Az intézkedésnek köszönhetően havonta 20 ezer forinttal több maradhat a minimálbért keresők zsebében, összességében pedig 2–2,5 millió ember járhat jobban.

Béremelés a közszférában: Az oktatást segítő 76 ezer dolgozó nettó bére több mint 20 százalékkal emelkedik. A rendvédelmi dolgozók közül 9 ezren 18,6 százalékos, a 101 ezer szociális dolgozó 17,8 százalékos, a 123 ezer egészségügyi szakdolgozó pedig 17 százalékos béremelésre számíthat 2027-ben. Emellett az igazságszolgáltatás, a fegyveres rendvédelem, a közművelődés és az oktatás más területein is emelkednek a fizetések.

Magyar Péter hozzátette, hogy a kormány ennél jóval nagyobb béremeléseket is szeretett volna végrehajtani, de figyelembe kellett vennie az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. A miniszterelnök szerint a ciklus végére ezermilliárdos nagyságrendű megtakarítás érhető el az államadósság finanszírozásán, amelyet a következő négy évben béremelésekre is fordíthatnak.

Családi adókedvezmények: Megmarad a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák adómentessége, a kétgyermekes anyák pedig továbbra is 40 éves korukig élhetnek ezzel a kedvezménnyel. A Fidesz korábban azt ígérte, hogy a választások után a 40 év feletti kétgyermekes anyákra is kiterjeszti az adómentességet, erre azonban Kármán András szerint semmilyen fedezetet nem hagytak. Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a Fidesz a korábbi választások előtt is jelentős támogatásokat ígért és osztott ki, majd adóemelésekkel azok többszörösét szedte vissza az emberektől. A miniszterelnök szerint az igazságosabb közteherviselést szolgálja, hogy az adókedvezmények nem vonatkoznak a fizetések egymillió forint feletti részére. Az intézkedések összesen egymillió családot érintenek.

Családi pótlék: A családi pótlék megduplázása 2027-ben egy egygyermekes családnak éves szinten 146 ezer, egy kétgyermekesnek 319 ezer, egy három- vagy többgyermekes családnak pedig legalább 576 ezer forintot jelent majd. Az egyedülálló szülők gyermekenként 164–204 ezer forint többlettámogatást kapnak.

Nyugdíjak: Mintegy 700 ezer ember jár jobban a nyugdíjemeléssel. A legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan emelik, hogy az intézkedés senkit ne hozzon hátrányos helyzetbe. Emellett nő az árvaellátás és a megváltozott munkaképességűek ellátása is. 2027-ben 2,2 millió nyugdíjas részesül összesen 90 milliárd forint értékű SZÉP-kártya-juttatásban, amelynek éves összege 2030-ra 360 milliárd forintra emelkedik.

Egészségügy: Kármán András szerint egyetlen év alatt nem lehet megoldani az ágazat valamennyi problémáját, de az 510 milliárd forintos többletforrásnak köszönhetően javulhat a kórházi étkeztetés minősége, rövidülhetnek a várólisták, és több pénz juthat a drágább gyógyszerek finanszírozására. A forrásokból olyan fejlesztések is megvalósulhatnak, amelyek a betegek számára közvetlenül kevésbé érzékelhetők.

Szociális ellátás: Összesen 734 milliárd forinttal több jut a szociális ellátórendszerre, bár ebben már a családi pótlék emelése és a béremelések fedezete is szerepel. A gyermekvédelmi intézmények 27 százalékkal több, összesen 115 milliárd forintos forráshoz jutnak, a gyermekvédelemre pedig további 20 milliárd forintot fordítanak.

De miből finanszírozzák az intézkedéseket?

Kármán András arról is beszélt, hogyan kíván takarékoskodni az állam. Az államháztartási hiányt a választások előtti kiadások kivezetésével, a pazarlás visszaszorításával és a kamatkiadások mérséklésével csökkentenék. A tervek szerint 2027-ben a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget takaríthatnak meg 2026-hoz képest. Ugyanakkor többletkiadásokkal is számolni kell, például az emelkedő energiaárak miatt.

A 2027-re tervezett 4,9 százalékos költségvetési hiány csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, 2030-ra pedig 2,8 százalékra mérsékelnék. A pénzügyminiszter szerint már a jövő évi vállalás teljesítése is elegendő lenne ahhoz, hogy csökkenni kezdjen a GDP-arányos államadósság. A gazdasági növekedés gyorsulásával párhuzamosan a jelenleg rendkívül magas kamatkiadások is mérséklődhetnek. Az átárazódás több évig tarthat, de a megtakarítás fokozatosan egyre jelentősebbé válhat.

Az előnytelen koncessziós szerződések felmondásával és átalakításával 246 milliárd forintot takarítanának meg. Ebből csak a Mészáros Lőrinchez köthető MKIF félreállítása 100 milliárd forintos megtakarítást jelentett. A gazdaságfejlesztési támogatások hatékonyabb felhasználásával további 170 milliárd, a kormányzati kommunikációs kiadások mérséklésével pedig 92 milliárd forintot spórolnának. Az intézkedésekkel összesen 1400 milliárd forint maradhat az államkasszában, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg.

Igazságos közteherviselés: A kormány bezárná azokat az adózási kiskapukat, amelyek eddig lehetőséget biztosítottak a nagyvállalatoknak adóterheik mérséklésére vagy elkerülésére. A nagyvállalatok társaságiadó-kulcsának emelésétől és a Fidesz-kormány korábbi intézkedéseinek átalakításától összesen 579 milliárd forintos többletbevételt várnak. Kármán András szerint jelenleg egy magyar kis- és középvállalkozás arányaiban több adót fizet, mint egy multinacionális cég. Magyar Péter úgy fogalmazott: miközben a Fidesz a magyar emberek képviseletével kampányolt, hagyta elértéktelenedni a nyugdíjakat, és a multikat támogatta.

A vagyonadó bevezetésétől további 200 milliárd forintos bevételt várnak. Megszüntetnék a bizalmi vagyonkezelés adózási kiskapuit is, amelyeket a kormány szerint jellemzően NER-es érdekeltségek használtak adóelkerülésre. Emellett tovább emelnék az égetett szeszes italok jövedéki adóját, az egészségesebb életmód ösztönzése érdekében. Az emelés a borokra és a sörökre nem vonatkozna, ugyanakkor a cukros üdítőitalok is drágulhatnak.

A környezetet terhelő vállalkozások adóterhei szintén emelkednének. Az új szabályozás valamennyi érintett vállalatra arányosan, a szén-dioxid-kibocsátás alapján vonatkozna. A kormány szerint ezzel elkerülhető lenne a korábbi, azóta eltörölt szén-dioxid-adó gyakorlata, amelyet állításuk szerint a Fidesz egyes vállalkozások ellehetetlenítésére használt.

A gazdasági növekedés beindítása: A kormány 2030-ra 3,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, miközben fokozatosan csökkentené az államháztartási hiányt. A gazdaságpolitikai fordulat részeként felszámolnák a kiválasztott vállalkozások kivételezett helyzetét, és helyreállítanák a szabad versenyt. A fejlődést 16 milliárd eurónyi uniós forrás is segítené, emellett több pénzt fordítanának a humán tőkére, többek között az állami alkalmazottak béremelésére.

A lakhatási válság kezelése: A Wekerle+ lakáshitelprogram az Otthon Start célzottabb változata lenne, amely elsősorban a fiatalok első otthonhoz jutását segítené, anélkül hogy tovább hajtaná felfelé a használt ingatlanok árát. A használt lakások vásárlására felvehető hitel kamata ezért 5 százalék lenne, míg az új építésű ingatlanok esetében megmaradna a 3 százalékos kamat. A korábbi program igénybevevőinek 71 százaléka a legjobban kereső 20 százalékhoz tartozott.

A kormány a lakásfelújításokat is támogatná, nemcsak kedvezményes hitelekkel, hanem vissza nem térítendő támogatásokkal is. Kármán András szerint hosszú távon ez alapozhatja meg a valódi rezsicsökkentést.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy sok fiatalnak még a lakáshitelhez szükséges önerő előteremtése is gondot jelent. Ezért ismét támogatnák a lakástakarék-pénztárakat. Magyar Péter szerint az Orbán-kormány a lakástakarékok ellehetetlenítésével valójában a bankoknak kedvezett. A hosszú távú cél az, hogy a piaci lakáshitelkamatok 3 százalékra vagy az alá csökkenjenek, ami az állam számára is megkönnyítené a fiatalok lakáshoz jutásának támogatását. Az új építésű ingatlanok 5 százalékos áfakulcsa határozatlan ideig megmaradna, kiszámíthatóbbá téve az ingatlanfejlesztéseket.

Vízmegtartási program: A vízpótlás és a vízmegtartás fejlesztésére 221 milliárd forintot fordítanak, ami négyszerese az Orbán-kormány utolsó évében erre szánt összegnek. Kármán András szerint a korábbi forrásokat elsősorban árvízvédelemre használták fel. Ezzel párhuzamosan több száz milliárd forint jutna az elektromos hálózat és az energiatárolási kapacitások fejlesztésére is.

A gazdasági növekedés helyreállításának része az árrésstop kivezetése. A korábbi intézkedés bizonyos termékek esetében legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyezett, a kereskedők azonban más termékek árának emelésével ellensúlyozták a kiesést, miközben a gazdák beszállítóként szintén megszenvedték a szabályozás következményeit.

Önkormányzatok: A szolidaritási hozzájárulást 15 százalékkal csökkentik, aminek köszönhetően 62 milliárd forint marad a településeknél. A kormány azért nem hajt végre ennél nagyobb csökkentést, mert az eltérő mértékben érintené az önkormányzatokat. Ehelyett további 54 milliárd forintos támogatást biztosítanak, elsősorban a kisebb városoknak és községeknek.

A főváros a közösségi közlekedés működtetésével különösen jelentős feladatot lát el, ezért erre 50 milliárd forintos támogatást kap. Emellett a vidéki nagyvárosokban is újra bevezetik a közösségi közlekedés állami támogatását.

Sporttámogatások: A sportfinanszírozás teljes összege nem változik, a tao-rendszer azonban megszűnik. Helyette egy közvetlen, átlátható, 150 milliárd forintos támogatási rendszer lép életbe, amelyben a forrásokat szakmai szempontok alapján osztják el, nem pedig NER-es nagyvállalkozók döntései szerint. Az állami vállalatok jelenlegi szponzorációs gyakorlata is megszűnik.

A sajtótájékoztató végén egy dián mutatták be, hogy a kormányzati intézkedések különböző élethelyzetekben mekkora többletjövedelmet jelenthetnek az embereknek.

Az újságírói kérdésekre válaszolva Magyar Péter elmondta, hogy a szektorális különadókhoz egyelőre nem nyúlnak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha rajta múlt volna, már korábban megszüntette volna a vármegyei önkormányzatokat. A megszüntetés időpontjára azonban nem tudott határidőt mondani, így ezek a testületek egyelőre a költségvetésben is szerepelnek. Magyar ismét politikai kifizetőhelyeknek nevezte őket.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy a minisztériumok ügyelnek a bérkiadások szinten tartására, ezért több megüresedett álláshelyet nem töltenek be. Hozzátette: az állami szférában vannak olyan intézmények, ahol több száz munkavállaló keres többet a miniszterelnöknél, és ezen a gyakorlaton változtatni kívánnak.

A diák forrása: YouTube/Magyar Péter

A sajtótájékoztatót itt lehet visszanézni: