Telkiben 920 ezer, Csenyétén 75 ezer forint jut egy hónapra – óriási a különbség a magyar keresetek között

Hiába emelkedtek tavaly gyorsabban a munkajövedelmek az ország szegényebb részein, forintban számolva továbbra is a gazdagabb térségek jártak jobban. A GKI friss elemzése szerint a legjobban és a legrosszabbul kereső települések között csaknem 13-szoros a különbség, ráadásul az sem mindegy, az ország melyik részén él valaki.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén mindössze 75 ezer forint volt az egy hónapra jutó átlagos nettó munkajövedelem 2025-ben, miközben a Pest megyei Telkiben ez az összeg elérte 920 ezer forintot. A két település közötti hatalmas eltérés a GKI Gazdaságkutató kedden ismertetett elemzéséből derül ki, ami a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján mintegy 4,3 millió munkavállaló jövedelmét vizsgálta. Az országos átlag 521 ezer forint volt, Budapesten azonban ennél jóval többet, havi 666 ezer forintot kerestek.

A legmagasabb jövedelmű települések között főleg a főváros környékén található községek szerepelnek. Telki mellett Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom is az élmezőnybe került, de a budapesti II. és XII. kerületben még ezeknél is magasabb, akár 981 ezer forintos átlagot jegyeztek fel. A lista másik végén szinte kizárólag kistelepülések vannak: a tíz legalacsonyabb jövedelmű közül nyolc borsodi, és abban a térségben még a legjobban álló településen sem éri el a havi átlag a 160 ezer forintot. Csenyéte mellett Nyésta, Felsőgagy, Szakácsi, Pusztaradvány, Fáj, Bódvalenke és Tornanádaska is a legrosszabb helyzetű települések közé tartozik.

A GKI számításai szerint nem elsősorban az számít, hogy valaki városban vagy faluban él, hanem az, hogy az ország melyik részén. A jövedelmi különbségek több mint 80 százalékát a földrajzi elhelyezkedés magyarázza. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban átlagosan 550 ezer, a többi városban 502 ezer, a községekben pedig 449 ezer forint volt a havi nettó munkajövedelem. A fővárosi átlag így majdnem másfélszerese a falvakban tapasztalt összegnek.

A szegényebb térségekben is nőttek a bérek, de a különbségek alig csökkentek

A béremelések ugyanakkor valamelyest javítottak a szegényebb térségek helyzetén. Tavaly százalékosan Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek leginkább a munkajövedelmek, amiben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is szerepet játszott. A forintban mért növekedés viszont egészen más képet mutat: Budapesten átlagosan havi 60 ezer, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedtek a jövedelmek, míg az északkeleti és alföldi térségekben ennél jóval kisebb volt a gyarapodás. A GKI kutatása szerint a legszegényebb térségek lassan közelednek az országos átlaghoz, de a különbségek továbbra is jelentősek.

Idén júniusban már 529 700 forint volt a KSH által mért nettó átlagkereset, a dolgozók felének keresetét meghaladó nettó medián azonban csak 438 ezer forintot tett ki. A KSH múlt héten közzétett, frissebb adataiból pedig az derült ki, hogy augusztusban 519 900 forint volt a nettó átlagkereset, ami 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A dolgozók fele ugyanakkor nettó 433 400 forintnál kevesebbet vitt haza. A keresetek vásárlóereje 8,6 százalékkal nőtt, miközben a közfoglalkoztatottak átlagosan mindössze nettó 122 200 forintot kaptak, a többi teljes munkaidős alkalmazott pedig 528 100 forintot keresett.

A statisztikai hivatal adatai alapján a legmagasabb béreket a távközlésben, az informatikai és a pénzügyi szolgáltatásokban, valamint az energiaiparban fizették, a legalacsonyabbakat pedig a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban.

A mostani GKI-elemzésben szereplő 2025-ös országos átlag azért is tér el a KSH adataitól, mert a statisztikai hivatal mintegy 3,8 millió teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóval számolt, a NAV adatbázisa viszont ennél szélesebb munkavállalói kört fed le.

Fotó: tunderpakk.hu