Négy éve nem nőtt ilyen lassan az átlagbér, az alacsony infláció miatt mégis többet érnek a fizetések

A fegyverpénz egyszeri hatásától eltekintve 2021 óta nem nőtt olyan lassan a bruttó átlagkereset, mint idén júniusban. A bérek vásárlóereje ugyanakkor az alacsony inflációnak köszönhetően továbbra is jelentősen javult.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete júniusban 754 700 forint volt, 7,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset ennél gyorsabban, 9,4 százalékkal 529 700 forintra emelkedett, elsősorban a családi adókedvezmény, valamint az anyákat érintő kedvezmények év eleji bővítése miatt.

Arról ugyanakkor, hogy nagyjából mennyit kereshet egy tipikus magyar munkavállaló, az átlagnál többet mond a medián: a bruttó mediánkereset júniusban 617 900, a nettó pedig 438 ezer forint volt. Ez 8,8, illetve 10,9 százalékos növekedést jelent tavaly júniushoz képest.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint a mediánkeresetnek a minimálbér-emeléshez közeli, annál valamivel gyorsabb növekedése arra utalhat, hogy továbbra is torlódnak a bérek az alsóbb jövedelmi csoportokban. A minimálbér emelése ugyanis nemcsak a legkevesebbet keresők fizetését húzza felfelé, hanem azokat a vállalatokat is bérrendezésre kényszerítheti, amelyeknél a magasabb pozíciók bérei túlságosan közel kerültek a legalacsonyabb keresetekhez. Bár a bérek növekedési üteme látványosan lassult, a vásárlóerejük továbbra is érezhetően javult. Miután júniusban mindössze 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a nettó reálkereset 7,6 százalékkal nőtt egy év alatt. Az ING elemzése szerint ez a továbbra is viszonylag magas fogyasztói bizalommal együtt teret adhat a lakossági fogyasztás további bővülésének.

A gazdaság különböző területein dolgozók azonban korántsem egyformán részesültek a béremelkedésből: az átlagnál jobban nőttek a fizetések a kisebb súlyú bányászatban és villamosenergia-szektorban, valamint az építőiparban, míg a szállításban, a raktározásban, továbbá a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban gyengébb volt a bérdinamika, utobbiaknál ebben az is szerepet játszhatott, hogy a nyári szezonra nagyobb számban vettek fel alacsonyabb keresetű dolgozókat.

Kétszámjegyű béremelkedést már csak az oktatásban és a szociális ellátásban mértek, miközben a közigazgatásban különösen látványos volt a fékeződés: a korábban megszokott kétszámjegyű növekedés után júniusban már csak 5 százalékkal emelkedtek a keresetek. Mivel több területen jelentősen visszavágták az illetményeket, Virovácz a következő hónapokra további lassulást vár. A júniusi negatív meglepetés ugyanakkor egyelőre nem írta át az ING egész évre vonatkozó várakozását, az elemző továbbra is 9–10 százalékos átlagbér-növekedéssel számol 2026-ban, ebben pedig meghatározó szerepe van a januári, 11 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantáltbérminimum-emelésnek, de a béreket az is felfelé hajtja, hogy a munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkaképes korú népesség fogyása pedig már rövid távon szűkíti a kínálatot.

Az őszi minimálbér-tárgyalásokon viszont már a jelenleg érvényes hároméves bérmegállapodás felülvizsgálata kerülhet előtérbe. Az ING szerint a 2027-re tervezett szja-változások mellett könnyen elképzelhető, hogy a bruttó minimálbérek az elmúlt években megszokottnál jóval kisebb, alacsony egyszámjegyű mértékben emelkednek majd.

Fotó: Pixabay