Orbán Viktor a megélhetési válság ellenére harcol a bizonytalanokért

Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése alapján a magyar gazdaság kilátásai a következő években mérsékelt javulást mutatnak, ám a növekedés motorja továbbra is a fogyasztás marad, miközben a beruházások gyengék és a munkaerőpiac is lazul, ennek pedig komoly politikai vetülete is lehet. Az előrejelzések pedig rávilágítanak a Policy Solutions Orbán 15 című kutatása által vázolt helyzetre: a bizonytalan választókat márpedig a pénztárcájuk jobban érdeklik.

„Orbán Viktor igazi nagy ellenfele a megélhetési válság Magyarországon” – fogalmazott nemrég Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója Dull Szabolcs Ötpontban című podcastjában. A szakértő szerint a kormány a saját teljesítményére hagyatkozva nem tudná megnyerni a 2026-os választásokat, hiszen a covid óta tartó válsághelyzet erősen rányomta a bélyegét a kormány 15 évének megítélésére. A felmérésük alapján a magyar társadalom fele úgy gondolja, Orbán Viktor kormányzása inkább hátráltatta az ország fejlődését, és csak 39 százalék szerint javította.

Ebben a helyzetben a Fidesz stratégiája arra épülhet, hogy elülteti az emberekben a „rosszabbul is élhetnénk” érzést.

A választás tétje azonban éppen az lesz, mennyire érzik saját bőrükön a mindennapokban a gazdasági folyamatokat. Az infláció és a bérek alakulása közvetlenül meghatározza a háztartások helyzetét, és különösen a bizonytalan szavazókét, akik jellemzően a mediánbér környékén vagy az alatt keresnek. Ha ők azt látják, hogy bár lassan, de javul a megélhetés, a kormány profitálhat belőle; ha viszont az inflációval küzdve továbbra is nehéz kijönni a hónap végén, az komoly kockázatot jelent a hatalom számára.

Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése pedig a kormány szempontjából nem tűnik kedvezőnek: a GDP 2025-ben mindössze 0,3 százalékkal nőhet, majd 2026-ban 2,4, 2027-ben 2,6 százalékos bővülés várható. A reálbérek és különösen a medián reálbér alakulása azonban kulcsfontosságú tényező a választók megélhetése és hangulata szempontjából, hiszen a bizonytalan szavazók jelentős része a medián körül vagy az alatt keres.

A bérek márpedig lassan nőnek

A 2022–2023-as inflációs sokk után 2024-ben már érezhető reálbér-növekedés jött, amely 9,6 százalékot tett ki. Ez azonban egyszeri, helyreállító hatás volt: a 2025-ös előrejelzés mindössze 2,5 százalékos medián reálbér-emelkedést mutat – jelentősen elmaradva azt átlagbértől –, ami 2026-ban 3,2, 2027-ben pedig 3 százalék lehet. 

A bérek nominális növekedése közben jelentősen lassul: míg 2022-ben és 2023-ban még 16–17 százalékkal emelkedett a medián bruttó bér, addig 2025-re ez 7,4 százalékra esik vissza. A lassulás oka a gyengülő gazdasági teljesítmény, a vállalatok profitabilitásának romlása, valamint a munkaerőpiac feszességének enyhülése, ami gyengíti a munkavállalók alkupozícióját – ad magyarázatot az Egyensúly Intézet 2025 őszi gazdasági előrejelzése Magyarország számára.

Az infláció ugyan mérséklődő pályára állt, de még mindig érzékelhetően meghaladja a jegybanki célt. 2025-ben éves átlagban 4,5 százalék körüli drágulás várható, 2026-ra 3,9, 2027-re 3,4 százalékos szintre süllyedhet. A lakosság szempontjából azonban nemcsak az infláció abszolút értéke, hanem annak összetétele is meghatározó: az élelmiszer- és energiaárak különösen nagy nyomást helyeztek a háztartásokra. Míg a jövedelmek vásárlóereje összességében nő, a mindennapi kiadásokban érzékelhető árrobbanás miatt sokak megélhetése továbbra is bizonytalan.

Ez a fogyasztói óvatosságban is megmutatkozik, amely fékezi a gazdasági bővülést.

A háztartások fogyasztása a reálbérek emelkedésének köszönhetően ugyan növekedni fog, de a dinamika fokozatosan lassul. 2025-ben 3,3 százalékos, 2026-ban 3,2, 2027-ben 2,8 százalékos bővülést vár az Egyensúly Intézet. Ez a mérsékelt ütem nem feltétlenül ad erős életszínvonal-növekedési élményt a háztartásoknak. A fogyasztói bizalom továbbra is törékeny, és a választások közeledtével a kormány várhatóan élénkítő lépésekkel próbálja majd erősíteni a lakossági keresletet: adócsökkentésekkel, támogatásokkal, egyszeri juttatásokkal.

Mindezek politikai következménye, hogy a gazdasági helyzetet a választók leginkább a saját pénztárcájukon érzékelik. Mivel a bizonytalan szavazók jelentős része a medián vagy az alatti jövedelmi kategóriában van, az ő reálkeresetük alakulása döntő tényező lehet a 2026-os választásokon. Ha a bérek vásárlóereje lassan, de biztosan nő, a kormány érvelhet a stabilitás és kiszámíthatóság mellett. Ugyanakkor a mérsékelt növekedés és a tartós infláció miatt sok háztartás továbbra is azt élheti meg, hogy a mindennapokban nehéz kijönni a fizetésből.