Az amerikai–magyar kapcsolatok jövője

Radványi Miklós, az egyesült államokbeli republikánus think tank, a Frontiers of Freedom Institute alelnökének elemzése a Kontroll és a Gulyáságyú számára. Radványi Miklós összes, lapunkban megjelent írását ezen a linken találja. 

Az elmúlt 16 évben, Orbán Viktor gengszterokráciája alatt, hogy növelje befolyását Washingtonban, kormánya a hivatalos diplomácia, a kirívóan túlfizetett lobbisták és a konzervatív hálózatépítés keverékét alkalmazta – amelyet ugyanilyen bőkezű kifizetésekkel támogatott.  Az úgynevezett Hungarian Foundationtől a Policy Impact Strategic Communications bejegyzett lobbitevékenységén át a Danube Institute-ig és a Mathias Corvinus Collegiumig (MCC) Orbán Viktor kormánya dollármilliárdokat öntött abba, hogy azt a hamis benyomást keltse: Magyarország megkérdőjelezhetetlenül elkötelezett az Amerikai Egyesült Államok mellett.

Az új, Magyar Péter vezette kormánynak egy egyszerű kérdésnek kell irányt mutatnia az amerikai–magyar kapcsolatokban: mit tehet Magyarország az Amerikai Egyesült Államokért, és nem azt, hogy az utóbbi mit tehet Magyarországért? Magyarország méreténél fogva nem várhatja el Washingtontól, hogy nagyhatalomként kezelje. Ugyanakkor megbízható szövetségessé válhat egy olyan régióban, ahol számítanak a megbízható szövetségesek.

A magyar vezetők túl sokáig úgy közelítettek a Fehér Házhoz, mintha a jó kapcsolatok elsősorban a mindenkori amerikai elnökhöz való „hozzáféréstől”, kedvező retorikától vagy a nehéz döntések alóli felmentésektől függnének. Ezek egyike sem jelent tartós külpolitikát. Az amerikaiaknak joguk van egy szövetségest az alapján megítélni, hogy mivel járul őhozzá: katonai készenléttel, regionális stabilitással, biztonságos befektetési környezettel, valamint azzal, hogy kész kiállni a közös érdekekért akkor is, amikor ennek ára van.

Magyarország első lehetősége a NATO-ban rejlik. Közép-európai geostratégiai helyzete értékessé teszi a szállítás, a logisztika, a kiképzés és a szomszédos országok fegyveres erőivel való együttműködés szempontjából. A földrajzi helyzet azonban önmagában nem hozzájárulás. Magyarországnak olyan haderőt kell fenntartania, amely képes együttműködni szövetségeseivel, be kell ruháznia a szövetség által igényelt képességekbe, és teljesítenie kell a kiadási kötelezettségvállalásait. Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban arra figyelmeztetett, hogy Magyarország azon szövetségesek között lehet, amelyek 2026-ban a korábbi, a GDP 2 százalékának megfelelő referenciaérték alá kerülnek, miközben a szövetség egy ennél ambiciózusabb, hosszú távú beruházási kötelezettségvállalást fogadott el. Budapestnek erre egy hiteles, megfelelően finanszírozott védelmi tervvel kell válaszolnia.

A második lehetőség Európa orosz kényszerítéssel szembeni biztonságának erősítésében rejlik. Ehhez őszintén kell beszélni Magyarország saját sebezhetőségeiről. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint 2025-ben Magyarország importált kőolajának több mint 90 százaléka, importált földgázának pedig 74 százaléka Oroszországból származott. Az egyetlen beszállítótól való függőség befolyást biztosít a beszállítónak, függetlenül attól, hogy Budapest mit mond a szuverenitásról. Magyarország alternatív szerződésekkel, a szomszédos országok energiarendszereivel való jobb összeköttetésekkel és a hazai infrastruktúrába történő beruházásokkal csökkentheti ezt a kitettséget. Minden gyakorlati lépés erősítené Magyarországot, miközben egy amerikai szövetségest kevésbé tenne kiszolgáltatottá Moszkva nyomásának.

Ukrajna nehezebb próbatételt jelent. Magyarországnak nem kellene túlzottan erőltetnie Kijevnél a nagyon kis létszámú magyar kisebbség nyelvi és kulturális jogainak kérdését. Ehelyett tartós diplomáciai munkával kellene kikényszeríthető garanciákat elérnie. Az aggodalmak nem teszik szükségessé, hogy Magyarország minden, Ukrajnával kapcsolatos szélesebb európai döntést akadályozzon. Magyar Péter miniszterelnök kormánya konstruktívabb megközelítést jelzett, miközben továbbra is ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítását. A Fehér Háznak Magyar Péter kormányát az általa meghozott döntések alapján kell megítélnie: hogy segít-e fenntartani a regionális biztonságot és rendezni a kétoldalú vitákat, vagy hagyja, hogy ezek a viták tartós akadályokká váljanak az együttműködés előtt.

Magyarország az Európai Unión keresztül is szolgálhatja az amerikai érdekeket. Brüsszeli szavazata gazdaságának méreténél nagyobb befolyást biztosít számára. Budapestnek ezt a befolyást a tisztességes verseny támogatására, a kényszerítő gazdasági gyakorlatokkal szembeni fellépésre, valamint Európa biztonságos energia- és technológiai ellátási láncainak kialakítására kellene felhasználnia. Egy magyar kormánynak nem kell minden kereskedelmi vitában egyetértenie Washingtonnal. Értékét az adja, hogy komoly és kiszámítható partner, amelynek álláspontjai jól azonosítható nemzeti érdekeket követnek, és a kötelezettségvállalásaiban meg lehet bízni.

A kereskedelem terén is egyenlő mértékű realizmusra van szükség. Az Amerikai Egyesült Államok 2025-ben mintegy 3,4 milliárd dollár értékben exportált árukat Magyarországra, és mintegy 11,8 milliárd dollár értékben importált Magyarországról. Ez jelentős kétoldalú kapcsolat, különösen az érintett vállalatok és munkavállalók számára, Magyarország piaca azonban túl kicsi ahhoz, hogy képes legyen átalakítani az amerikai gazdaságot. Budapest jobb ajánlata egy megbízható befektetési környezet lehet az amerikai vállalatok számára: átlátható közbeszerzések, megbízható bíróságok, kiszámítható szabályozás és a részrehajlással szembeni védelem. Ezek a feltételek a magyar vállalkozásoknak és adófizetőknek is javára válnának.

Van egy további hozzájárulás is, amelyhez nincs szükség grandiózus stratégiára. Magyarország megmutathatja, hogy egy közép-európai liberális, nem pedig „illiberális" demokrácia képes arra, hogy törvényes intézményeken keresztül korrigálja az Orbán Viktor-féle gengszterokrácia idején kialakult hatalommal való visszaéléseket. A független ügyészek, a versenyen alapuló közbeszerzések, a jog alapján szabadon döntő bíróságok, valamint a bizonyítékokon alapuló elszámoltathatóság Magyarországot erősebb szövetségessé tennék. Washington számára előnyös, ha partnerei képesek olyan kötelezettségvállalásokat tenni és betartani, amelyek nem egyetlen vezetőtől vagy egyetlen választástól függnek.

Magyarországnak ezeket a politikákat önmagukért kellene követnie. Éppen ezért adnának valódi tartalmat a kétoldalú kapcsolatnak. Az erősebb magyar hadsereg a magyarokat védi. Az energiaforrások diverzifikációja védi a magyar háztartásokat és az ipart. A tisztességes kormányzás védi a magyar állampolgárokat. A szomszédokkal való együttműködés biztonságosabbá teszi Magyarországot. Az Amerikai Egyesült Államok pedig olyan szövetségest nyer, amelynek érdekei egyre inkább összhangban állnak az általa tett ígéretekkel.

A vezetők közötti személyes jó viszony megnyithat egy ajtót, de nem képes fenntartani egy kétoldalú kapcsolatot. Ha Budapest nagyobb tekintélyt szeretne Washingtonban, akkor hasznos döntések eredményével és annak világos bemutatásával kell érkeznie, hogy mit kész tenni a jövőben.

A Fehér Háznak csak ekkor lesz nyomós oka arra, hogy meghallgassa.