Az áramtermelés szépen "zöldül" Európában, a fogyasztásban lenne még tere a villamosenergiának

Miközben az Európai Unió villamosenergia-termelésének egyre nagyobb része származik környezetbarátnak tekintett forrásokból, az energiafogyasztásban továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok - gáz, olaj, szén - dominálnak.  

A Másfélfok elemzése szerint az elmúlt években jelentős változás ment végbe az európai villamosenergia-termelésben. 2019 és 2024 között a megújuló források részaránya 34-ről 47 százalékra emelkedett, miközben a fosszilis energiahordozóké 39-ről 29 százalékra esett vissza. 2024-ben a napenergia már megelőzte a szenet az EU áramtermelésben.

Ha 2019 óta nem épültek volna ki újabb szél- és napenergia-kapacitások, az EU-nak 2024-ig becslések szerint 92 milliárd köbméterrel több földgázt és 55 millió tonnával több feketeszenet kellett volna importálnia. 

A megújulók "menetelése" 2025-ben is folytatódott annak ellenére, hogy az év kedvezőtlen volt a víz- és szélenergia szempontjából. De a nap- és szélenergia együttes termelése így is meghaladta az összes fosszilis energiaforrásból – vagyis a szénből, olajból és gázból – származó energiatermelést. 

Az energiaátmenet szűk keresztmetszete

Az atomenergiával együtt az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó energiaforrások adják az Unió villamosenergia-termelésének több mint 70 százalékát, de közben a villamosenergia részesedése a teljes végső energiafelhasználásban évek óta 23 százalék körül mozog.

Ez azt jelenti, hogy a közlekedés, az épületek fűtése és az ipar jelentős része továbbra is közvetlenül fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A következő nagy kihívás ezért nem csupán újabb nap- és szélerőművek építése, hanem az energiafelhasználás elektrifikációja.

Ennek egyik legkézenfekvőbb példája a fűtés. Ahelyett, hogy a gázt közvetlenül elégetnénk egy kazánban, hatékonyabb lehet villamos energiát termelni belőle, majd azt hőszivattyú működtetésére használni. Hasonló változás zajlik a közlekedésben az elektromos autók terjedésével, illetve az iparban is egyre több folyamat válhat villamosíthatóvá.

Az Európai Unió a júliusban bemutatott középtávú terv szerint 2040-re 23-ról 46 százalékra emelné a villamosenergia részesedését a végső energiafelhasználásban. Ez lényegében azt jelentené, hogy az áram nemcsak egyre tisztább forrásokból származna, hanem az összfogyasztásban is egyee nagyobb lenne az aránya. 

Fosszilis függőség helyett technológiai függőség?

Európa egyre inkább függ bizonyos, az energiaátmenethez szükséges technológiák és alapanyagok importjától, különösen Kínától. Egy importált napelem, akkumulátor vagy inverter azonban más típusú függőséget jelent, mint az importált gáz vagy olaj.

A fosszilis energiahordozókat folyamatosan meg kell vásárolni és be kell szállítani, miközben áruk és elérhetőségük geopolitikai konfliktusoktól is függ. Egy napelem vagy akkumulátor ezzel szemben egyszeri beruházás, ami hosszú éveken keresztül képes energiát termelni vagy tárolni.

Ettől még Európának érdeke lenne, hogy saját ipari kapacitásait is megerősítse. Az akkumulátorok, napelemek, inverterek és hőszivattyúk gyártása terén az európai vállalatok versenyképességének megőrzése stratégiai kérdéssé válhat, miközben a kontinens a szélturbinagyártásban továbbra is erős pozíciókkal rendelkezik.

Az igazi kérdés az elektrifikáció sebessége

A villamosenergia-termelésben már jelentős fosszilisenergia-kiváltás történt, a következő lépés az lehet, hogy a tisztuló villamosenergia-mixet a gazdaság minél nagyobb részében felhasználják.

Európa energiafüggőségének mérséklésében így nem pusztán az a kérdés, hogy hány új napelem vagy szélerőmű épül. Legalább ilyen fontos, hogy milyen gyorsan sikerül villamosítani a közlekedést, a fűtést és az ipart.

Ha ez az átalakulás felgyorsul, Európa egyszerre csökkentheti fosszilisenergia-importját, mérsékelheti a kibocsátását és javíthatja energiahatékonyságát. A valódi energiaátmenet ezért nem egyszerűen a megújuló energia hozzáadásáról szól, hanem arról, hogy a tisztább villamos energia egyre nagyobb részt vegyen át a gazdaság egészében.

Fotó:Facebook