„Most már nincs helye félelemnek!” - riport Isztambulból

Amíg Magyarországon a Pride betiltása köré szerveződött politikai ellenállás a közélet egyik gócpontja, Törökországban egy hasonlóan antidemokratikus lépés tartja lázban a választókat: az ellenzék vezéralakját, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert letartóztatta, a gyülekezési jogot pedig gyakorlatilag megszüntette Erdogan elnök és kormánya. Imamoglu pártja, valamint az ellenzéki érzelmű választók és a diákok azonban felvették a harcot, és egyelőre úgy tűnik, nem is fogják abbahagyni.

Imamoglu letartóztatása egyértelműen fordulópontnak számít a török közélet alakulásában. Ugyanakkor Erdogan csökkenő politikai erejének már voltak előjelei: tökéletes példa erre a 2023-as elnökválasztás. Az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezető szerepét több tényező is fenyegette: ekkoriban az infláció ötven százalék körül mozgott, a török-szír földrengésekre pedig nem reagált elég gyorsan és határozottan a kormányzat.

Mégis, hiába szerveződött az ellenzék egy nagy közös politikai blokká, a Republikánus Néppárt (CHP) vezette koalíció nem tudta legyőzni Erdogant. A második fordulóban a jelöltjük, Kilicdaroglu alig kétmillió szavazattal kapott ki, 52-48 lett a százalékos eredmény. 

A török nemzetgyűlésben ugyanakkor az AKP huszonhét helyet vesztett, míg a CHP huszonhármat nyert. A társadalmi elégedetlenség tehát már ekkor is tapintható volt.

Egy évvel ezután Imamoglut egy újabb ciklusra megválasztották a legnépesebb török város, Isztambul polgármesterévé. A CHP nagyot nyert ekkor, az általuk irányított huszonkét város helyett harmincötben sikerült győzelmet aratniuk. Erdogan ekkor elismerte pártja vereségét, majd jelezte: „Ez nem a vég, hanem egy fordulópont.” 

Isztambul polgármestere, Ekrem Imamoglu országszerte népszerű lett (fotó: YouTube / Turkey News Live)

Majd 2025-ben kiderült, mit is jelent pontosan ez a fordulópont. A Republikánus Néppárt március elején épp előválasztásokra készült, melynek Imamoglu volt a legfőbb várományosa. Néhány nappal a CHP voksolása előtt ugyanakkor a polgármester diplomáját visszavonták, ezzel jogi akadályt gördítve az elnökválasztási indulása elé, majd egy nappal rá letartóztatták. 

Nincs hova hátrálnunk

Úgy hozta az élet, hogy én is az események sűrűjébe keveredtem. Még tavaly döntöttem úgy, hogy Isztambulban fogom az Erasmus-ösztöndíjas félévemet tölteni. Az ázsiai oldalon járok egyetemre, a kampuszon sétálva ért utol a hír: a diákok bojkottot terveznek. Politikatudományok hallgatóként sejtettem, hogy ebből az akcióból az én szakom sem fog kimaradni. 

Nemzetközi kapcsolatok teóriái előadás, a diákoknak csupán a töredéke jelenik meg a teremben, ők is csak azért, hogy aláírják a jelenléti ívet, amit a török felsőoktatásért felelős minisztérium kötelezővé tett. A professzor törökül beszélget a helyzetről, majd a hallgatók egyszerre felállnak és elhagyják a termet egy diák kivételével. Te miért nem mentél a többiekkel, esetleg te nem hiszel a demonstrációkban? - szögezem neki a kérdést. 

„Dehogyis, úgy érzem, én már tüntettem eleget. Valakinek maradnia is kell az órán!” - jegyezte meg halvány mosollyal az arcán. 

A háttérben eközben török skandálás szűrődött be, a diákok épp a rektorátus épületéhez vonultak. Megkérdeztem még azt is a teremben maradt diáktársamtól, hogy nem fél-e.

„Ezen a ponton már nem. Gondolj bele, én huszonhárom éves vagyok. Mióta megszülettem, ez a kormány, ez az elnök volt hatalmon. Úgy érzem, hogy eddig tűrtünk és tűrtünk, most már nincs helye félelemnek, nincs hova hátrálnunk!”

Imamoglu letartóztatása óta folyamatosak a tüntetések a török nagyvárosokban (fotó: YouTube / France24)

A diákság érezhetően egyetért ezzel a fiatallal, hiszen tényleg nem hátrálnak tovább. Az elmúlt napokban többször is megtörtént, hogy a hallgatók és a rendőrök összecsaptak egymással az utcán. A karhatalmi erők a demonstráló diákok ellen sokszor könnygázt és vízágyút is bevetettek. 

Csak Isztambulban legalább 511 diákot vettek őrizetbe a tüntetéshullám kezdete óta, sokukat hajnali razziák során. 

Ezen fiatalok közül 275-öt be is börtönöztek - mondta Ferhat Guzel ügyvéd az AFP-nek, ugyanakkor úgy gondolja, ez a szám „valószínűleg sokkal magasabb”. Mindez hiába, a diákok Isztambulban és országszerte is folytatni tervezik az ellenállást.

Nem érek rá, épp a jogaimért tüntetek

Március 29-re Maltepe főterére hirdetett tüntetést a CHP. Maltepe Isztambul ázsiai oldalán található, egyfajta külvárosként is tekinthetünk rá. Más indokból ugyan, de épp arrafelé volt dolgom, így hát a lezárt utakon a tüntetőkkel vonultam egy darabon. A demonstráció mértéke már abból látszott, hogy a tértől nagyjából negyedórára lévő útszakaszon is dugó alakult ki a vonuló tömeg miatt. Török zászlók tengere tarkította az utcákat, minden demonstrálónál volt legalább kettő, mindenféle méretben.

Úton a maltepei tüntetésre (fotó: Ahram Online)

Egy fiatal lány mellett sétáltam el épp, akin egy szimpla fehér póló volt, melyen Atatürk portréja díszelgett egy szivecskés keretben. Nem ő volt az egyetlen, néhány török lobogóban is megjelent ugyanez a kompozíció. Egy idősebb hölgy szintén fehér pólót viselt, melyre a következő üzenet volt írva: „Nem érek rá, épp a jogaimért tüntetek!” Másoknál Imamoglut ábrázoló portrék voltak, így tartottak a főtér felé. 

Útközben, pusztán három percre a maltepei mecsettől egy vízágyú parkolt, jelezvén, a karhatalmi erők készek akár erőszakkal is beavatkozni a gyülekezésbe. 

A tüntetésre igyekvők érezhetően reményteljes hangulatban vonultak, egy emelkedőn például zenét kezdtek el játszani egy autó rádiójából, mire a demonstrációra vonulók tapsolással és a náluk lévő zászlók lengetésével válaszoltak. Maltepe főterén mozdulni sem lehetett. A nemzetközi hírügynökségek több százezer, míg a CHP elnöke, Özgür Özel kétmillió résztvevőről számolt be. A demonstráció békésen lezajlott, jelentősebb rendőri beavatkozásra nem volt szükség.

A tömeg egy része a március 29-i tüntetésen (YouTube / Al Arabiya News)

A színpadon felolvasták Imamoglu levelét, ami a török fiatalokhoz szólt: „Ha a fiatalok a frontvonalon vannak, az azért van, mert ők azok, akik a leginkább aggódnak a jövő miatt.” 

„A fiatalok azt üzenik Recep Tayyip Erdogannak, mutasson tiszteletet a népnek! Ne nyúljon a nemzet akaratához! Ne csaljon, versenyezzen tisztességesen! Ugyanakkor Erdogan fittyet hány ezekre a hangokra” – írta a letartóztatott ellenzéki vezető. 

„Ez nem Ekrem Imamogluról szól, hanem az országunkról (...) Az igazságról, a demokráciáról és a szabadságról” – zárta levelét az isztambuli polgármester, mire a tömeg „Jogok! Jogok! Igazság!” skandálással válaszolt.

Törökországban a vártnál többen aggódnak

A jelenlegi politikai szituáció megértéséhez felkerestem Imamoglu pártját, a Republikánus Néppártot. A CHP-tól Yunus Emre nemzetgyűlési képviselőt kérdeztem, aki Isztambul egyik megbízottja a törvényhozásban. Emre a párt ifjúsági szervezetének is volt az elnöke, majd 2018-ban nyert először nemzetgyűlési mandátumot. A negyvenkét éves képviselő akadémiai karrierrel is rendelkezik, több könyve is megjelent.

Yunus Emre a CHP egyik nagygyűlésén (fotó: Facebook / Yunus Emre)

Amikor a tüntetésekről kérdeztem, Emre megerősítette a párt központi számait, szerintük 2,2 millióan vettek részt a maltepei tiltakozáson. Állítása szerint Isztambulból és az ország teljes területéről érkeztek szimpatizánsok. Hozzátette azt is, hogy a tér annyira tömött volt, hogy több ember nem is tudott volna elférni, ezért szerinte az Imamoglut támogató ellenzéki blokk most sokkal jelentősebb. 

A képviselő emlékeztett, hogy az ellenzéki előválasztáson körülbelül 15,5 millió ember szavazott Imamoglura, akik meglátása szerint mind a demokrácia és a jogállamiság támogatói. Számára ez is bizonyíték, hogy Törökországban a vártnál többen aggódnak a jövőjük miatt, gazdasági és jogi szempontból is.

Yunus Emre és Ekrem Imamoglu egy korábbi felvételen (fotó: Facebook / Yunus Emre)

A CHP-ban úgy vélték, Erdogan nem fog ilyen eszközökhöz folyamodni:

„Ahelyett, hogy azt mondanánk meglepődtünk, vagy hogy számítottunk rá, egyszerűen csak nem akartuk elhinni, hogy egy ilyen kiüresített tárgyaláshoz fog nyúlni Erdogan a hatalma megtartása érdekében.” – jelentette ki Emre.

Szerinte a 2017-es alkotmánymódosítás óta – ekkor állt át az ország az elnöki kormányzásra – voltak problémák az alapvető demokratikus folyamatokkal, továbbá az „irracionális politikának” köszönhetően a gazdasági helyzet is romlott. A képviselő úgy látja, ahogy a problémák mélyülnek, úgy erősödnek az AKP jogállam-ellenes cselekedetei is.

Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor találkozója 2023-ban (fotó: Miniszterelnökség)

Isztambul ügyvivő polgármesterétől, Nuri Aslantól azt várják, hogy folytatni fogja a munkát, amit Imamoglu elkezdett. Emre szerint az ellenzéki önkormányzatok mindig is készen álltak arra, hogy a kormánnyal közösen dolgozzanak, Erdoganéknak viszont erről más elképzeléseik vannak. 

A jövőről azt mondta, a pártja továbbra is minden alkotmányos eszközzel harcolni fog az antidemokratikus lépések ellen:

„A demokráciát és a jogállamiságot minden területen védelmező pártként továbbra is élni fogunk az alkotmányból eredő demokratikus jogainkkal minden törvénytelenség és igazságtalanság, különösen Ekrem İmamoglu fogva tartása ellen. Továbbra is magyarázatot fogunk követelni polgáraink számára ezekre a jogellenes cselekményekre. Éreztetni fogjuk polgárainkkal, hogy nincsenek egyedül és nem tehetetlenek!” 

– nyilatkozta a kontroll.hu-nak  a török ellenzéki képviselő.

Címlapfotó: YouTube / Al Jazeera