A kétórás telefonbeszélgetés után több a kérdés, mint a válasz a béketárgyalás ügyében

A békefolyamatok felgyorsulását várják az uniós vezetők attól a hétfői telefonos egyeztetéstől, amit az amerikai elnök és az orosz elnök folytatott. Putyin memorandumot fogalmazna meg, Zelenszkij közölte feltételeit, a magyar külügyminiszter pedig Brüsszelt támadta.

Nagy lelkesedéssel jelentette be Donald Trump, hogy azonnal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat a hétfői kétórás Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetését követően. A Sky News viszont máris hozzáfűzte, hogy nem teljesen világos, mennyiben más a bejelentése, mint a már múlt héten megkezdődött isztambuli tárgyalások.

Putyin jóval visszafogottabban kommentálta a történteket, az orosz elnök szerint Oroszországnak és Ukrajnának olyan kompromisszumokat kell találnia, amelyek minden felet kielégítenek.

"Oroszország felajánlja és kész együttműködni az ukrán féllel egy memorandum kidolgozásában egy lehetséges jövőbeli békeszerződésről, amelyben meghatározásra kerülnek bizonyos álláspontok. Ilyenek például a rendezés alapelvei, a békeszerződés lehetséges megkötésének határideje, és így tovább, beleértve a tűzszünet lehetséges időtartamát, amennyiben elérjük a vonatkozó megállapodásokat"- nyilatkozta, és köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, hogy szerepet vállalt a tárgyalások újraindításában.

Donald Trump hétfőn Zelenszkijjel is beszélt, bár ez a társalgás csak percekig tartott. Az ukrán elnök ezt követően az Ukrajinszka Pravda szerint határozottan kifejtette az álláspontját.

„Nem fogjuk kivonni csapatainkat a saját területeinkről, ez alkotmányos kötelességem és haderőnk kötelessége. Nem lesznek ultimátumok, senki sem fogja feladni földjeit, népét, otthonait- jelentette ki Zelenszkij. 

Azt hozzátette, hogy nem tudja, mit fog tartalmazni Putyin memoranduma, de ha Oroszország feltételként szabja az ukrán csapatok kivonását a felmerülő területekről, az szerinte azt jelenti, hogy Moszkvában nem akarják a háború végét. 

Arra számít, hogy az unió új szankciós csomagot jelent be Oroszország ellen, Washingtontól pedig azt várja, hogy büntetőintézkedéseket hoz az orosz bank- és energetikai ágazatokkal szemben elvágva az orosz katonai szükségletek fedezéséhez szükséges forrásokat.

Friedrich Merz német kancellár az X-en tett bejegyzésében arról írt, hogy az EU fokozni kívánja a szankciós nyomást Moszkvára, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig a Vatikánt méltatta, és üdvözölte XIV. Leó pápa készségét arra, hogy az orosz-ukrán megbeszéléseket a Vatikánban tartsák.

„Tekintettel erre, pozitívan vettük a Szentatya készségét, hogy hajlandó házigazdája lenni a megbeszéléseknek a Vatikánban. Olaszország kész kivenni a részét a kapcsolatok elősegítéséből és a béke iránti erőfeszítésekből” – fogalmazott az állásfoglalásban.

Szijjártó Péter is véleményezte Volodimir Zelenszkij és Donald Trump telefonbeszélgetését. A magyar külügyminiszter rögtön az uniót kezdte támadni, azt írta a Facebookon-oldalán: „Mindenki tisztában van vele, hogy a béketárgyalások nehezek lesznek, ezért felszólítjuk Brüsszelt és azokat az európai politikusokat, akik három évig a békepárti álláspontunk miatt támadtak minket, hogy ne akadályozzák a béketárgyalások sikerét!” 

A Financial Times közben arról az amerikai közvéleménykutatásról ír, ami szerint a lakosság többsége Putyint okolja a békefolyamatok megakadásáért. 

A Harvard CAPS Harris május 19-én közzétett felmérése szerint az amerikaiak több mint 60 százaléka úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „lelassítja” az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalásokat, és támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, valamint a további szankciókat, ha Oroszország nem hajlandó békemegállapodásról tárgyalni.