Putyin Alaszkában jóval nagyobb sikert aratott, mint az ukrajnai fronton

A hidegháború utáni biztonsági rend felbomlasztásának stratégiai célja elérése érdekében Putyin politikai szempontból meg akarja gyengíteni Ukrajnát, ki akarja űzni Amerikát Európából, és alá akarja ásni Európa Ukrajna iránti támogatását is. Egyik célját sem érte még el, ezért sem valószínű a hirtelen békekötés Moszkva részéről.

Augusztus 16-án, egy nappal Donald Trumppal való csúcstalálkozója után, Vlagyimir Putyin összehívta Oroszország nagyjait a Kreml Szent Katalin-rend teremébe. A cári időkben az orosz birodalom dicsőségének bemutatására épített terem volt a helyszíne Putyin beszámolójának az egykori birodalmi birtokon tett (Alaszka) látogatása során elért eredményeiről. Dicsérte Trump „őszinteségét” és a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit. „Ez közelebb visz minket a szükséges döntések meghozatalához” – mondta az orosz elnök.

Az alaszkai találkozót követő gyűlés arra utalt, hogy a háború most véget érhet, de természetesen Oroszország feltételei szerint. Az üzenet egyszerre tükrözi a háború miatti kimerültséget és Putyin bizalmát abban, hogy harccal vagy kedvező tárgyalásokkal győzni fog. Béketárgyalásai és katonai akciói ugyanazt a célt szolgálják: még több hatalmat - írja elemző cikkében a The Economist. 

A Kreml urának hangvétele békülékeny volt: „Tiszteletben tartjuk az amerikai kormány álláspontját, amely a lehető leghamarabb szeretné befejezni a harcokat. Mi is így gondoljuk.” Aki Putyin szavait szó szerint veszi, az a Trump, aki az elmúlt hónapokban szinte klinikai mértékű függőséget mutatott iránta, és minden alkalommal visszariadt, amikor Ukrajna és európai szövetségesei arra sürgették, hogy gyakoroljon nyomást rá. A Volodimir Zelenszkijjel és hét európai vezetővel Washingtonban tartott következő csúcstalálkozón egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, amikor Trump suttogva azt mondja Emmanuel Macron francia elnöknek: 

„Szerintem ő [Putyin] üzletet akar kötni velem, érted? Akármilyen őrülten is hangzik.” 

Trump korábbi ígéretei ellenére nem vezetett be szankciókat, és már nem követeli a tűzszünetet a béketárgyalások előfeltételeként. Moszkva szempontjából az alaszkai találkozó nem hozott többet, mint egy általános beszélgetést a biztonsági garanciákról, amelyek csak akkor lesznek érvényesek, ha Putyin is rábólint. Trump európai vezetőkkel folytatott találkozója közepén Putyint hívta telefonon, ami azt jelenti, az USA nem fog semmit sem tenni Ukrajnával kapcsolatban anélkül, hogy ne konzultálna az oroszokkal.

Vörös szőnyeget terítettek egy „gyilkos bűnöző” elé

Putyin alaszkai megbeszélése sokkal sikeresebb volt a saját szempontjából. Joe Biden még gyilkos bűnözőnek bélyegezte az orosz elnököt, most viszont vörös szőnyeges fogadtatásban részesült, és még tapsot is kapott Trumptól, aki véget vetett diplomáciai elszigeteltségének és visszaadta hatalmi pozícióját Európában.

„Gratulálok mindannyiunknak a tökéletes csúcstalálkozóhoz. Nagyszerű volt. Mindent megnyerni és semmit sem veszíteni. Ezt csak III. Sándor tudta megcsinálni” – lelkendezett Alekszandr Dugin, ultra imperialista és háborúpárti filozófus, utalva Putyin egyik kedvenc cárjára. Még mindig nem világos, hogy a két csúcstalálkozó résztvevője miről is állapodott meg, de Putyin valójában nem tárgyalni ment Alaszkába, hanem dicsekedni.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az oroszok 70 százaléka úgy gondolja, hogy országuk sikeres volt a csatatéren. Ugyanakkor 60 százalék támogatja a béketárgyalásokat. A vereségtől való félelem már rég elmúlt, de nincs nagy kedv a további harcokhoz. 

Putyin bármit eladhat győzelemként, de legalább azt szeretné, hogy ez magában foglalja 

• a krími orosz megszállásnak és a háborúban elfoglalt, a Krímet Oroszországgal összekötő földi folyosónak az elismerését, legalábbis Amerika részéről;
• Ukrajna végleges kizárását a NATO-ból;
• valamint elnökválasztásokat Ukrajnában.

Putyin diplomáciai lelkesedése viszont a korlátaira is rámutat. Az orosz gazdaság recesszióba sodródott, az idei év első hét hónapjában a költségvetési hiány meghaladta a 2025-re kitűzött célt – ami nem meglepő, tekintve, hogy a kormányzati kiadások 20 százalékkal nőttek. A bécsi székhelyű Re:Russia nevű agytröszt szerint a kormányzati kiadások legalább 5 százaléka jelenleg egy szerződéses hadsereg fenntartására fordítódik, amely főként Ukrajnában harcol. A munkaerőhiány miatt a polgári iparágak pedig nehézségekkel küzdenek.

Már az oroszok is unják a meddő háborút

Felmerül a katonai eredmények kérdése is: Moszkva a negyedik nyáron sem tudta áttörni az ukrán frontvonalat. Annak ellenére sem, hogy valamivel gyorsabb ütemben halad előre, mint korábban, még mindig csak körülbelül egy százaléknyit tudott előrehaladni az ukrán területeken ahhoz képest, amit 2023 elején már birtokolt/bitorolt. Putyin nem akarja kockáztatni a tömeges mozgósítást, és nem akarja további egy évig folytatni a háborút. A hatalmas emberi és gazdasági költségek csak még jobban rávilágítanának arra, hogy hadserege nem tudta legyőzni az ukrán erőket. 

„Mindenki tudja, hogy a háború folytatása értelmetlen, és ideje lenne befejezni” – mondta az orosz üzleti elit egyik tagja a brit gazdasági lapnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Putyin leállna. Az orosz vezető még mindig azt reméli, hogy a következő két hónapban áttörést érhet el Ukrajnában, amely munkaerőhiánnyal és magas dezertálási aránnyal küzd.

Putyin számára a végtelen tárgyalások egyszerűen csak a háborús terveinek egy másik része, amely segíti őt abban, hogy ellentéteket szít a Nyugaton és Ukrajna belsejében. Az elnöknek az a követelése, hogy Ukrajna adja át a nyugati Donbasz területét, amelyet nem foglaltak el az oroszok a csatatéren, arra irányul, hogy belső politikai válságot robbantson ki Ukrajnában. Putyin azzal is tisztában van, hogy Zelenszkij megfogadta, egy négyzetcentimétert sem ad fel az ukrán területekből, viszont ha nem engedelmeskedik, Kijev elveszítheti Trump támogatását.