Puzsér Róbert: az európai baloldal kapitulált a politikai iszlám előtt, ami végzetes lehet számára
Az Európai Parlament kinyilvánította, hogy nem hajlandó együtt élni az iszlám fundamentalizmussal, és nem tekinti a vallásszabadság részének olyan ideológiák terjesztését, amelyek célja az európai civilizáció értékeinek felszámolása. A publicista szerint az iszlamista beépülés elleni uniós stratégiát sürgető állásfoglalás megkésett és nagyon csekély immunválasz.

Az Európai Parlament kinyilvánította, hogy nem hajlandó együtt élni az iszlám fundamentalizmussal, és nem tekinti a vallásszabadság részének olyan ideológiák terjesztését, amelyek célja az európai civilizáció értékeinek felszámolása. A Publicista szerint az iszlamista beépülés elleni uniós stratégiát sürgető állásfoglalás megkésett és nagyon csekély immunválasz.
Puzsér Róbert szerint az európai baloldal egyre inkább feladja hagyományos értékeit a kisebbségi identitáspolitika és a politikai iszlám iránti engedékenység miatt. Az Európai Parlament október 8-án 381 igen, 167 nem és 15 tartózkodás mellett elfogadott egy állásfoglalást az iszlamista fundamentalizmus és a politikai iszlám európai térnyerése ellen. A kezdeményezést az Európai Néppárt terjesztette elő. A dokumentum hangsúlyozza, hogy nem az iszlám vallás vagy a muszlim emberek jelentenek veszélyt Európára.
A valódi probléma a politikai iszlám, amely a vallási szabályokat a demokratikus jogrend fölé helyezné. A muszlim emberek diszkriminációja elfogadhatatlan, de ez nem jelentheti az iszlamista szervezetek politikai legitimálását.
A nyilatkozat szövege és annak elfogadása a 2015-ös bevándorlási hullámra adott első európai reakciókhoz és különösen Angela Merkel Willkommenskultur néven hírhedté vált politikájához képest túlzás nélkül történelmi fordulat. Az Európai Unió most először adta jelét a legmagasabb intézményi szinten annak, hogy kész megvédeni azokat az értékeket, amelyek szellemében egykor megalakult
– írja Puzsér Róbert.
Az önfelszámolás tévútján járnak a szocialisták és a zöldek?
A szocialista és zöld képviselők túlnyomó többsége nem támogatta az állásfoglalást, aminek az az oka a cikk szerzője szerint, hogy ezek a pártok a hagyományos baloldali és környezetvédelmi értékek helyett egyre inkább az identitáspolitikát helyezik előtérbe. Puzsér erős kritikával illeti, hogy
az úgynevezett progresszív baloldal következetlenül viszonyul az emberi jogokhoz. Határozottan fellép a keresztény fundamentalizmus és a nyugati patriarchális társadalmi normák ellen, de nem kritizálja ilyen határozottan az iszlamizmus nőket és szexuális kisebbségeket súlyosan diszkrimináló nézeteit.
Kilenc civil szervezet iszlámellenesnek és rasszistának nevezte az európai parlamenti állásfoglalást, a publicista szerint ezzel viszont összemossák az iszlám vallást a politikai iszlamizmussal. Ennek pedig az a hátulütője, hogy az iszlamizmus-kritika rasszizmusként való beállítása valójában az európai értékek ellen is harcoló iszlamista szervezetek érdemi bírálatát akadályozza.
A szerző úgy látja, hogy az európai baloldal eltávolodott eredeti küldetésétől, és ezzel politikai teret enged a szélsőjobboldalnak. A jövő nagy kérdése pedig az lesz, hogy a baloldal képes lesz-e visszatérni az eredeti értékeihez, vagy végleg elveszítheti politikai hitelességét és társadalmi támogatottságát.





