Elfogadta Trump gázai béketervét az ENSZ

A döntés nemcsak jogi alapot teremt a háború utáni újjáépítéshez, de az amerikai diplomácia egyik legjelentősebb sikereként is értelmezhető.

A New York Times cikke úgy fogalmaz, hogy Washington „végre visszanyerte befolyását egy olyan konfliktusban, amelyben az elmúlt két évben nagyrészt elszigetelődött”.

A 15 tagú testületből 13 ország támogatta a javaslatot, ellenszavazat nem érkezett, kizárólag Oroszország és Kína tartózkodott. A New York Times értékelése szerint ez arra utal, hogy a két ország nem kívánt nyíltan konfrontálódni az arab és muszlim államok egységes álláspontjával. A térség országai – köztük Egyiptom, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia, az Emirátusok, Törökország és Pakisztán – egységesen támogatták a tervezetet.

A határozat egy összetett politikai és biztonsági rendezési keretet vázol fel. Ennek része egy ENSZ-felhatalmazással működő nemzetközi stabilizációs erő felállítása, amely a demilitarizációért, a rend fenntartásáért és Gáza ideiglenes irányításáért felelne. Emellett létrejönne egy úgynevezett “béketanács”, amely az újjáépítés koordinációját végezné, bár annak összetétele egyelőre nem ismert. A 24 pontból álló tűzszüneti megállapodás a humanitárius segélyek bejutását, az övezet fegyvermentesítésének folyamatát és az átmeneti közigazgatás lépéseit rögzíti. 

A dokumentum a palesztin önrendelkezés lehetőségét is felvillantja: az újjáépítés és a Palesztin Hatóság reformjának lezárulta után “hiteles út” nyílhat a palesztin államiság felé.

A térség reakciói

Izrael elutasítja a határozat azon részét, amely a palesztin államiság lehetőségét veti fel. Benjámín Netanjáhú miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben Izrael álláspontja semmit sem változott. Az arab államok ezzel szemben támogatják a tervet, ugyanakkor több ország – például Algéria – jelezte, hogy a tartós rendezés csak egy önálló palesztin állam létrejöttével képzelhető el.

A New York Times azt is kiemeli, hogy bár a térség országai támogatták a határozatot, egyelőre nem világos, milyen mértékben lennének hajlandók részt venni egy nemzetközi stabilizációs erőben. Több kormány ugyanis attól tart, hogy saját lakossága megszállóként tekintene csapataira, ha katonákat küldenének Gázába.

A nagyhatalmak álláspontja

Kína és Oroszország tartózkodását azzal indokolta, hogy a tervezet nem nyújt egyértelmű garanciákat a kétállami megoldásra, és nem határozza meg világosan a Béketanács összetételét. Oroszország emellett egy saját, alternatív javaslatot is beterjesztett, amely jóval hangsúlyosabban sürgeti egy palesztin állam mielőbbi létrehozását.

A végrehajtás keretei

A határozat több gyakorlati elemet is rögzít. A Világbank külön alapot hozhat létre Gáza újjáépítésére; a közigazgatást egy technokrata palesztin bizottság irányítaná 2027 végéig; a nemzetközi stabilizációs erő pedig Egyiptommal és Izraellel együttműködve felelne a biztonság fenntartásáért, valamint a segélyek az övezetbe való bejuttatásáért.

A New York Times ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a megvalósítás „rendkívül bizonytalan” időszaka következik: Gázában továbbra is zajlanak izraeli légicsapások, és Ciszjordániában is növekszik az erőszak mértéke.

A Biztonsági Tanács hétfői döntése új politikai és biztonsági keretet jelölhet ki Gáza jövője számára, ám – ahogy a lap hangsúlyozza – mindez egyelőre csak a rendezés elvi lehetőségét teremti meg. A tényleges előrehaladás továbbra is olyan alapvető tényezőktől függ, mint a Hamász jövőbeli szerepe, Izrael hozzáállása a folyamathoz, az arab országok részvételi hajlandósága és a kétállami megoldás nem csak papír alapú realitása. Ezek együtt határozzák meg, mi valósulhat meg a most elfogadott tervből.

Címlapkép: Reuters/YouTube