2027-ig teljesen kivezetik az orosz gázt az Európai Unióból
Hatalmas többséggel megszavazta az Európai Parlament az orosz gáz kivezetését célzó RePower EU-t, ami megtiltja egyrészt az orosz LNG-gáz importját jövő év elejétől, másrészt a gázvezetéken érkező gáz importját 2027. szeptember 30-tól. A javaslatot támogatók érvelése szerint ezzel az EU újabb nagy lépést tett az európai energiafüggetlenség irányába. A javaslatot Magyarország és Szlovákia is ellenezte, és azt ígérték, ha a tagállamokból álló Tanács is rábólint, akkor pert is indítanak.
Hatalmas többséggel megszavazta az Európai Parlament az orosz gáz kivezetését célzó RePower EU-t, ami megtiltja egyrészt az orosz LNG-gáz importját jövő év elejétől, másrészt a gázvezetéken érkező gáz importját 2027. szeptember 30-tól. A javaslatot támogatók érvelése szerint ezzel az EU újabb nagy lépést tett az európai energiafüggetlenség irányába. A javaslatot Magyarország és Szlovákia is ellenezte, és azt ígérték, ha a tagállamokból álló Tanács is rábólint, akkor pert is indítanak.
December 17-én tartottak végszavazást az Európai Parlamentben az orosz gáz kivezetését célzó javaslatról. A tervezetről végül 652 EP-képviselő szavazott, 500 igen, 120 nem és 32 tartózkodás mellett elfogadták az orosz gázimport kivezetését. A tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa tárgyalóinak még e hónap elején sikerült megállapodni egy kompromisszumban, ami után már csak formalitásnak számított a szavazás. Mindössze két képviselőcsoport, a Patrióták Európáért (PfE), valamint a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői szólaltak fel a javaslat ellen a szlovák kormánypárt (SMER) független képviselői mellett - számolt be róla a kormányközeli Index.
A rendelet hatálybalépése után hat héttel már tilos orosz gázt importálni, azonban a korábban megkötött szerződésekre egy átmeneti időszak vonatkozik. A meglévő szerződéseket csak konkrét működési célokra lehet módosítani, ami nem vezethet a gázimport mennyiségének a növekedéséhez. Amennyiben pedig ezt valaki megszegné, akkor a tagállamok súlyos bírságokat szabhatnának ki rá.
A tagállamoknak azt is előírják, hogy dolgozzanak ki és nyújtsanak be olyan terveket, amelyekben felvázolják a gázellátásuk diverzifikálására irányuló intézkedéseket és a lehetséges kihívásokat, hogy a határidőre leállíthassák az Oroszországból származó gázimportot. Az Európai Bizottság fogja felügyelni, hogy a tagállamok Oroszországtól nem importálnak a jövőben, ezenkívül a hatálybalépéstől számított egy hónapon belül értesíteni kell Brüsszelt arról, hogy vannak-e orosz gázszállítási szerződéseik.
A magyar EP-képviselők közül a Demokrata Koalíció két képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta a javaslatot, míg a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP képviselői ellene szavaztak, kivéve Gál Kingát, aki távol maradt, a Tisza Párt 7 EP-képviselője sem szavazott.
UVDL: nincs visszaút
A szavazások előtt az EP-képviselők a december 18-án kezdődő EU-csúcsról rendeztek vitát, amin Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kitért a RePower EU-ra is. Az elnökasszony szerint Európa új korszak felé közeledik, méghozzá a Moszkvától való energiafüggetlenséghez, hiszen örökre ki fogják vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát az EU-ból.
Von der Leyen hozzátette, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelemtől az energiapolitikáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem szavatolása érdekében is. Von der Leyen szerint a legfontosabb európai védelmi intézkedés Ukrajna támogatása. Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis az EU-n múlik majd, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.
„Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól. Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért”
– hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke. A rendelet érvénybe lépéséről még a tagállamoknak is szavazniuk kell a Tanácsban. Mivel nem szankcióról, hanem kereskedelempolitikai javaslatról van szó, ilyenkor egyhangú döntés helyett elég a minősített többség is. Pontosan emiatt Orbán Viktor és Robert Fico kormánya is jelezte, hogy bíróságon támadják majd meg a rendeletet.