Irán terrorszervezetnek minősítette az európai hadseregeket az EU döntésére válaszul

Irán vasárnap terrorszervezetnek nyilvánította az európai országok hadseregeit, válaszul arra, hogy az Európai Unió a héten terrorszervezeti listára helyezte az iráni Forradalmi Gárdát. A teheráni döntés újabb diplomáciai feszültséget hozott az amúgy is kiélezett iráni–nyugati viszonyba.

Az MTI az al-Dzsazírára hivatkozva arról számolt be, hogy Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke vasárnap bejelentette, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésére adott ellenlépésekre vonatkozó törvény alapján Irán terrorszervezetnek tekinti az európai államok fegyveres erőit. A nyilatkozat időzítése sem volt véletlen, hiszen éppen azon a napon hangzott el, amikor 47 éve Ruholláh Khomeini ajatollah visszatért Iránba, megalapozva az iszlám köztársaságot.

A Forradalmi Gárdát 1979-ben hozták létre az új rendszer ideológiai és katonai pilléreként. A szervezet mára az iráni állam egyik legfontosabb hatalmi központjává vált: a hadsereggel párhuzamos katonai szerepein túl kiterjedt gazdasági érdekeltségekkel is rendelkezik, az energiaipartól az építőiparig.

Az Európai Unió még csütörtökön döntött a Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália korábbi lépéseit követve. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője az intézkedést azzal indokolta, hogy az iráni hatalom által alkalmazott erőszakos fellépés a tüntetők ellen nem maradhat következmények nélkül. Szerinte egy olyan rezsim, amely tömegesen fordul saját polgárai ellen, hosszú távon önmaga bukását készíti elő.

Eközben az Egyesült Államok több hadihajót – köztük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vezényelt a Perzsa-öbölbe, miközben Irán vasárnap haditengerészeti gyakorlatot indított a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros térségében. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor legutóbb arról beszélt, hogy a felek diplomáciai megoldást keresnek, amit Maszúd Peszeskján iráni elnök is megerősített, hangsúlyozva: egyik félnek sem érdeke egy nyílt háború.

A nemzetközi nyomás hátterében az iráni belpolitikai helyzet áll. Az év eleje óta országszerte tartó tüntetések kezdetben a drágulások és a gazdasági válság miatt robbantak ki, később azonban nyíltan a rendszer ellen fordultak. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency szerint eddig legalább 6713 ember vesztette életét az összecsapásokban, köztük 137 gyermek, és további több tízezer haláleset körülményeit vizsgálják. Az iráni hatóságok ennél jóval alacsonyabb számokat ismernek el, és azt állítják, hogy az áldozatok többsége a biztonsági erők tagja, illetve fegyveres támadások áldozata volt.

Egyelőre nem világos, hogy Teherán döntésének lesznek-e közvetlen jogi vagy katonai következményei, de az biztos, hogy a lépés tovább mélyíti az Irán és a nyugati országok közötti szakadékot.

Fotó: Facebook / Al Jazeera