Magyar vétó akadályozta újra az EU döntéseit

Magyarország újabb vétója miatt az Európai Unió nem tudja elfogadni sem az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, sem a 20. orosz szankciós csomagot.

Az Európai Unió vezetői kedden Kijevbe utaznak az Oroszország által indított háború negyedik évfordulójára, ám a tervezett politikai üzenet erejét jelentősen csökkenti, hogy a tagállamok hétfőn nem tudtak megállapodni az Ukrajnának szánt, korábban politikai szinten már jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitel végrehajtásáról, sem az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagról – írja a 24.hu.

A döntéseket Magyarország vétója blokkolta, ami miatt több tagállam kritikát fogalmazott meg az Európai Unió Külügyi Tanácsának hétfői ülésén.

Az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögött heves vitát folytattak a magyar álláspontról. A lengyel, a német és a balti külügyminiszterek nyilvánosan is bírálták Budapestet. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a kettős vétó után úgy fogalmazott:

„Nagyon sajnálom, hogy ma nem sikerült megállapodást elérnünk, tekintve, hogy holnap van a háború kezdetének szomorú évfordulója, és határozott jelzéseket kell küldenünk Ukrajnának, hogy továbbra is segítjük Ukrajnát, amivel egyúttal Oroszországra is nyomást gyakorolunk”.

Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho az ülés utáni sajtótájékoztatón a Népszavának azt nyilatkozta, hogy „minden vezetőtől elvárjuk, hogy betartsa a vállalásokat”. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország decemberben egyetlen feltételt szabott, hogy ne kelljen pénzügyileg hozzájárulnia az ukrajnai hitelhez. Ez teljesült, így a mostani vétó a lojális együttműködés elvének megsértését jelentheti.

A vita az Európai Tanács elnöke, António Costa és Orbán Viktor között is kiéleződött.

Egy a Népszava birtokába jutott levélben a magyar miniszterelnök azt írta az Európai Tanács elnökének, hogy Ukrajna részéről az olajszállítás leállítása „indokolatlan ellenséges cselekmény, ami aláássa Magyarország energiabiztonságát”. 

Costa válaszában így fogalmazott: „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű. E kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a jóhiszemű együttműködés elvének megsértését jelenti. Egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét”.

Orbán Viktor válaszlevelét a Facebook-ra is kiposztolta, benne az ukrán fél felelősségét hangsúlyozta, az olajszállítás leállítására hivatkozva:

„A tények makacs dolgok: nincsenek technikai akadályai annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül újrainduljon az olajszállítás Magyarország felé. Ehhez kizárólag Ukrajna politikai döntésére van szükség.”
Hozzátette: „Nem áll módomban semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntést támogatni mindaddig, amíg nem térnek vissza a normalitás talajára.”

A magyar kormány hivatalos indoklása szerint a vétóra azért került sor, mert Ukrajna nem szállít olajat a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. A vezetékhez tartozó infrastruktúra január végén sérült meg egy orosz dróntámadás következtében, hétfőn hajnalban pedig Ukrajna drón- és rakétatámadást hajtott végre Oroszország területén, több mint ezer kilométerre az ukrán határtól, a célpontok között volt a Barátság kőolajvezeték egyik legfontosabb létesítménye.

Az Európai Bizottság közölte azt is, hogy szakértői szintű egyeztetést tartanak a magyar és a szlovák féllel, amelyhez Horvátország is csatlakozik, mivel alternatív útvonalon, a horvát vezetéken keresztül is biztosítható lenne az ellátás.

A most blokkolt, 90 milliárd eurós hitel Ukrajna költségvetésének és hadikiadásainak finanszírozását szolgálná a következő időszakban. Emellett az EU keddig akarta elfogadni a huszadik szankciós csomagot Oroszországgal szemben, amely többek között az orosz tankerhajókkal való szerződéskötés tiltását is tartalmazta volna.

Fotó: Facebook / Dávid Dóra