Az európai sajtót intenzíven foglalkoztatja Szijjártó moszkvai forródrótja

Élénken foglalkoztatja az európai sajtót a Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonos forródrót. Az uniós politikai élet szereplői azonban az utóbbi időben feltűnően kerülik a „magyar kémügy” kommentálását, amelyre két indokuk is van.

A Le Monde „politikai botrányról” ír, a megszólaló uniós tisztviselők szerint, ami történt, az sérti az uniós alapelveket és veszélyezteti a belső bizalmat, mások pedig „súlyos lojalitássértésként” értékelik a történteket. A cikk kiemeli, hogy a botrány hatására több tagállam már meg is kerüli a magyar kormányt az érzékeny információk megosztásakor, ami a bizalmi válság konkrét jeleként értelmezhető – írja az EUrológus.

Az El País egyenesen „kémügyként” tálalja a történteket, megemlítve, hogy Szijjártó „valós időben osztott meg érzékeny információkat” orosz kollégájával, ami komoly aggodalmat váltott ki Brüsszelben. A spanyol lap cikke szerint a magyar kormány kezdetben hamisnak nevezte az értesüléseket, majd igyekezett relativizálni azzal, hogy az EU-ülések nem is annyira bizalmasak. Az ügyet „feltételezett kémkedésként” írják le, kiemelve Orbán Viktor Moszkvához való feltűnő közelségét és a botrány politikai következményeit a kampányban.

Európa demokratikus jövője harcol a moszkovita illiberalizmussal

A norvég Aftenposten kommentárja szerint az áprilisi magyar választás része „a küzdelemnek, amit Európa demokratikus jövője vív”, mivel a magyar miniszterelnök és legszorosabb szövetségesei illiberális politikai irányt képviselnek, amelyet Moszkva és Washington autoriter figurái is támogatnak.

A Moszkvához beszivárgott információk, amiket a Washington Post említett, tovább erősítik azt az érzetet, hogy Orbán rezsimje nem egyszerűen eltér a nyugati normáktól, hanem aktív ellenzéke az EU közös értékeinek, és ez még tovább gyengíti a liberális demokráciát Európában

– összegez a norvég újság. A legújabb telefonbeszélgetés-részlet – amely arról szól, hogy Lavrov közbenjár Szijjártónál egy személy szankciós listáról való eltávolítása érdekében – ügyében az Európai Bizottság csak korábbi álláspontját ismételte meg azzal, hogy Kaja Kallas külügyi főképviselő felhívta Szijjártó Pétert, hogy ismételten emlékeztesse arra, a tanács belső tanácskozásait nem szabad harmadik felek számára nyilvánosságra hozni.

Az elmúlt néhány hétben az európai döntéshozók, a politikai élet szereplői és az uniós intézmények képviselői látványosan távol tartják magukat a „magyar ügytől”. 

Az EUrologus 15 különböző szereplőt kért arra, hogy kommentálja a magyar külügyminiszter szoros kapcsolatát Lavrovval, azonban most egyikük sem nyilvánított véleményt. Erre két indokot hoztak fel: egyrészt nem akarnak beleszólni a magyar belpolitika folyamatokba, másrészt nem akarják, hogy a hazai propaganda kiforgassa a szavaikat.