Torkig vannak a németek is Orbán Viktorral

Heves vitát generált Németországban, hogy meddig tartható fenn az egyhangúság elve bizonyos témákban az uniós politika színterén. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben ez a rendszer a leglassúbb tagállamokhoz igazítja a tempót, az EU-t pedig kiszolgáltatottá teszi az amerikai, az orosz és a kínai nyomásnak.

Johann Wadephul német külügyminiszter szerint az EU-nak a kül- és biztonságpolitikában át kell térnie a minősített többségi döntéshozatalra, mert enélkül képtelen cselekvőképes nemzetközi szereplővé válni. A vitát az helyezte ismét a fókuszba, hogy a magyar kormány hetek óta blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítását, a jóváhagyását pedig a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállításához köti - írja a Népszava.

Brüsszeli körökben az ügy azért vált különösen kényessé, mert a tagállami vezetők már a tavaly decemberi uniós csúcstalálkozón elvi megállapodásra jutottak a kérdésben, ám a hitel folyósításáról szóló végrehajtási lépéshez teljes egyhangúság kell. Így egyetlen kormány is megakaszthat egy olyan csomagot, amely egyébként az EU biztonsága szempontjából is döntő jelentőségű lenne. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szerint léteznek kerülőutak, mindössze politikai bátorság kell hozzájuk.

Weber és Wadephul fellépése már a német irányváltás szerves része 

Friedrich Merz kancellár az elmúlt hetekben az Orbán-kormány magatartására utalva többször jelezte, hogy az Európai Unió hitelességét és mozgásterét csökkenti, ha egyetlen tagállam belpolitikai vagy taktikai okokból közös döntések végrehajtását akadályozza meg. A német miniszterelnök a márciusi brüsszeli csúcson Orbán Viktor magatartását „durva illojalitásnak” nevezte, és jelezte abbéli igényét, hogy az Ukrajnának szánt hitelt Magyarország megkerülésével is életbe kell léptetni. Merz szokatlanul kemény álláspontja a tavaly elfogadott német kormányprogramban is világosan benne van: 

a közös kül- és biztonságpolitikában javítani és gyorsítani kell a döntéshozatalt, ezért Berlin több minősített többségi szavazást akar lehetővé tenni az Európai Tanácsában. A szöveg azt is rögzíti, hogy a konszenzusra való törekvés európai tanácsi elvével nem lehet visszaélni, vagyis arra felhasználni, hogy akadályozzák az EU zavartalan működését.

A berlini vezetés használni akarja az úgynevezett áthidaló klauzulákat, amelyek bizonyos területeken lehetővé teszik az áttérést a minősített többségre. A második szint, hogy teljesen ki kell használni azokat a reformokat, amelyeket a jelenlegi szerződések még megengednek. A harmadik, hogy ahol ez kevés, ott a Merz--kormány nyitott az EU-szerződések módosítására is az uniós alapszerződés 48. cikke alapján.

Többsebességes Európa kell

Emellett erősebben támaszkodnának arra, hogy az integrációra kész országok egy része gyorsabban haladjon előre, miközben az ajtó nyitva maradna a többiek előtt is. Ez a gyakorlatban a többsebességes Európát takarja. Németország arra alkalmas esetekben kormányközi formátumokat is használna, például a francia–brit–német E3-at, akár nem uniós államok bevonásával. Ez arra utal, hogy Berlin nem várna minden ügyben a 27-ek teljes intézményi egyetértésére. Merz gyorsabb uniós döntéseket vár a versenyképesség javításában, a bürokrácia leépítésében, a tőkepiaci unió és az integrált energiapiac előmozdításában.