Jeszenszky Géza: Közös nevezőt kell keresni az osztrák cégekkel

Magyar Péter már a harmadik napját töltötte a külföldi látogatásainak azon a napon, amikor Jeszenszky Géza, az Antal- és a Boros-kormány külügyminisztere volt a Kontroll vendége, aki a magyar külpolitika kihívásairól és a térség legfontosabb kérdéseiről is beszélt a stúdiónkban. A korábbi külügyminiszter szerint a tárgyalások egyik legfontosabb kérdése az, hogy Magyarország miként tud leválni az orosz energiáról. 

Az utazás Krakkóban kezdődött, a harmadik napon pedig már Ausztriában tett látogatást az új magyar miniszterelnök. Ezek a helyszínek szimbolikus jelentőséggel bírnak, és a volt külügyminiszter szavai szerint őt is különös kapcsolat fűzi például Krakkóhoz, ahova az első hivatalos útja vezetett 1963-ban. Az első nyugat-európai út végpontja pedig pont Bécs volt – idézte fel. 

A műsor felvételével egyidőben zajlott Magyar Péter és az osztrák kancellár közös sajtótájékoztatója, amelyen többek között az derült ki, hogy a miniszterelnök meghívta a kancellárt Gödöllőre, mert megbeszélték, hogy a jövőben közös kormányüléseket fognak tartani. A találkozásnak ugyanakkor nagyon fontos eleme volt az azbeszt-ügy. 

„Előfordult egy olyan dolog, aminek nem szabadott volna előfordulnia. Még nem látunk tisztán, de azt tudjuk, hogy évek óta folyik Ausztriában öt bányában ez a bányászat, ahol súlyosan szennyezett, természetes módon azbesztet tartalmazó kövek kerültek kereskedelmi és egyéb forgalomba. Számomra nem világos, hogyan lehetséges ez 2025–2026-ban az Európai Unióban, hiszen ezeket a termékeket szigorúan be kell vizsgálni. De nyilván ez ki fog derülni” – jelentette ki Magyar.

A miniszterelnök kétség kívül elég keményen fogalmazott ezen a sajtótájékoztatón és közölte: aki szennyez, annak kell fizetnie. Jeszenszky szerint ebben nincs semmi különös, ez egy nagyon régóta életben lévő elv. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz simulékony az osztrák-magyar viszony, Jeszenszky Géza úgy felelt, ennek a kérdésnek van egy politikai és egy gazdasági vetülete is. A gazdasági vetületre ugyan van némi ráhatása a kormányoknak, de alapvetően a gazdasági tényezőkön múlik. 

Hiszen, mint mondta, vannak olyan osztrák cégek, amelyek a rendszerváltás óta jelen vannak Magyarországon, és ezeknek a cégeknek bizony megvannak a maguk érdekei, amelyek néha ellentétesek a magyar érdekekkel. Összességében mégis van egy olyan közös gazdasági és politikai érdek, hogy ezek a cégek megfelelő módon, diszkrimináció nélkül tudjanak itt működni, akár a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével – fogalmazott Jeszenszky, hozzátéve, hogy a gazdasági szereplők sokszor nem szentek, ezt nem szabad elfelejteni. Tehát sokszor nem veszik figyelembe például a környezetvédelmi szempontokat. 

A különadókkal és a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban Jeszenszky úgy fogalmazott: ez nem igazán tartozik az ő asztalára, de a különadókat tekintve természetesen szükség van a két ország kölcsönös bizalmára.